Újra emelkedő ütemű az áremelkedés a termőföld-piacon

Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország
A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – közölte az OTP Bank az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján ez 6,9 százalékos áremelkedés 2020-hoz képest, ami pedig meghaladja az egy évvel korábban mért 5 százalékos drágulási ütemet.

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal Nógrád megyében emelkedtek az árak, a 20 százalék feletti értéket még Somogy megyében mérték. A másik végletként minimális, 2 százalék körüli csökkenést pedig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztaltak. Pest megyében egyelőre a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.

A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral,

azon kívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében lépte át a kétmilliós szintet a hektáronkénti átlagár.

Művelési áganként vizsgálva, 2021-ben legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal az erdőterületek drágultak. A szántók 7 százalékos-os áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5 százalék közötti drágulása követte.

Látványos volt tavaly a termőföld-piac bővülése: a 2021-es 37,3 ezerről 2021-ben 50,6 ezerre, közel 36 százalékkal nőtt az adásvételek száma. Jelentős mértékben, 22 százalékkal 47,5 ezer hektárra bővült az adásvételekben érintett földterület nagysága is. Mivel azonban ez alatta marad a tranzakciószám növekedésének, megállapítható, hogy tavaly átlagosan kisebb földterületek cseréltek gazdát.

Az országos forgalom bő kétharmadát a szántó művelési ág adásvételei adják. Ebben a szegmensben tavaly 17 százalékkal nőtt tavaly a forgalom, az adóhatóság szűrt adatbázisa szerint pedig nagyjából 32,6 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2021-ben. A többi művelési ág forgalmi bővülése ennél is nagyobb: az erdő- és gyepterületeknél 27-30, a szőlőknél több mint 40, míg a kert-gyümölcsös kategóriában 71 százalékos volt.

Az OTP elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a termőföld évtizedes távlatban stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult, és egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte árát 2021-re.

Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint

a koronavírus-járvány azért sem éreztette hatását a termőföld-piacon, mert mezőgazdaság általánosan erősödött, az adásvételek számára és a termőföldek árszintjére egyaránt élénkítően hatott a 2021. elején életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is, ami várhatóan idén fog kiteljesedni.

Az inflációs környezet a megtakarítások értékállóságának megőrzésére tekintettel ugyancsak élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig tovább hajthatja az árakat – mutatott rá az összefüggésekre Szabó István. A termőföld-piacra ugyancsak hatása lehet a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink