„Az új kormányzati ciklusban az Agrárminisztérium már valóban a termőföldtől az asztalig tudja követni az élelmiszerek útját, hiszen bővül a tárca feladatköre, és egy új államtitkárság révén az élelmiszer-előállítástól a belkereskedelemig tudja felügyelni a folyamatokat” – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közgyűlésén. A politikus szerint most sokkal több erő van az agráriumban, mint bármikor, a feladatbővülés pedig jelzi annak a célnak a komolyságát, amely a hazai kiskereskedelmi forgalomban elérhető magyar élelmiszerek arányának 80 százalékra történő növeléséről szól.
Az öntözés kiterjesztése a hazai agrárgazdaság versenyképességének és hatékonyságának növelését szolgálja, ahogyan az agrár-élelmiszergazdaság számára biztosított kormányzati többletforrás is. Az ugyanakkor nem könnyíti meg a feladatot, hogy az öntézési építési tevékenység az új Építési és Beruházási Minisztériumhoz tartozik, a bel- és árvízvédelem pedig maradt a belügyi tárcánál – tette hozzá.
A kormány idén júliusig szeretné elfogadtatni a magyar stratégiai tervet az Európai Bizottsággal, ugyanis bár az új Közös Agrárpolitika szabályait csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni, a 2023-tól érvényes feltételek már idén ősztől meghatározzák a gazdálkodást – mondta a közgyűlésen Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára. Mint emlékeztetett, 2018 májusától „gyűrik ezt a témát” és még mindig intenzív tárgyalásokban vannak az uniós bizottsággal.
Az államtitkár elmondta, hogy brüsszeli célkitűzések egy erős „zöld lobbi” támadását mutatják, mindezt pedig éppen akkor, amikor a háború élelmiszerellátási kételyeket hoz, és amikor a magyar kormány szerint az uniónak is az a feladata, hogy az élelmezésbiztonságot a lehető legmagasabb szinten garantálja.
Mint fogalmazott, Brüsszel „ad is meg nem is”, vagyis bár lehetőséget adott idén a parlagterületek bevetésére, de a másik oldalon továbbra is szigorú szabályokkal korlátozza a vetésforgót. „Ezt próbáluk derogációkkal feloldani” – utalt a tárgyalásokra. Utóbbival kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar álláspont szerint van olyan megoldás, amelyben a hatékonyság növelése és a fenntartható termelés nem zárja ki egymást, ilyen célokra a magyar kormány soha nem látott mértékben biztosít forrásokat. Mivel a cél a megállapodás, több javaslatot is megfogadtunk, amelyek mindegyike szakmailag is vállalható – mondta, példaként felhozva azt, hogy a vidékfejlesztési forrásokból biztosított beruházási támogatásokon belül megemelik az energiahatékonyságot növelő pályázatokra fordítható összegeket.
A 18,5 százalékos részvétel pedig az EU-ban szinte egyedülállóan magas, Lengyelországban például legutóbb 2,8 százalékos volt – mondta. Közös sikernek nevezte, hogy a Vidékfejlesztési program nemzeti társfinanszírozását 17,5-ről 80 százalékra emelte a kormány, így az itt rendelkezésre álló forrás az előző uniós ciklushoz képest megháromszorozódott. Sikerként említette a családi gazdaságokról szóló törvényt, és az agrárgazdaságok egészben történő átadásának kereteit megteremtő jogszabályt is, és ő is kiemelt feladatnak nevezte az öntözés fejlesztését. A NAK-elnök leszögezte azt is, hogy újra kell gondoltatni az Európai Bizottsággal a Green Dealt.
Az orosz-ukrán háború és az abból adódó élelmiszerhiány ilyen hamar szembesítette a valósággal a brüsszeli testületet
– fogalmazott.
A kamarai választásokon elért sikert méltatta Jakab István, a Magosz elnöke is, aki hozzászólásában arról is beszélt, hogy ebben a parlamenti ciklusban fontos cél a falugazdász-hálózatában meglévő tudás határon túli gazdák számára is elérhető tétele is.
