Agrárjogalkotás: könnyebb lesz az adminisztráció

Egy sor agrártárgyú törvény módosításáról terjesztett be javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A cél az adminisztráció csökkentése.

A jogszabályok módosítását általánosan azzal indokolja az előterjesztő, hogy miután a kormány kiemelt célja az agrárium megerősítése, a hazai kis- és közepes agrárvállalkozások hatékonyságának, versenyképességének fokozása, szükséges az agrárágazatot érintő jogszabályok adminisztratív szempontú felülvizsgálata. A cél – áll a Világgazdaság által összefoglaltt az előterjesztésben, hogy a magyar gazdák minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják ügyeiket intézni.

A benyújtott tervezet szerint megszűnik a vadászkamarai tagok azon kötelezettsége, hogy külön nyilatkozzon a tagdíj fizetéséről, illetve az alapszabályban foglaltak megtartásáról, mivel ezek a tagnak a törvény alapján alapvető kötelezettségei. Szintén könnyebbség, hogy

a növényfajták állami elismerésekor egyszerűsítik a jelenlegi kétlépcsős eljárást.

A mostani szabályok szerint a hatósági eljárást a vizsgálatok lezárulta és a Fajtaminősítő Bizottság javaslata után lehet kezdeményezni. Az ügyfél először kérelmezi a fajtavizsgálatot végző Nébih-től a fajtavizsgálatok elvégzését, majd a vizsgálatok elvégzése után kérelmezi a növénytermesztési hatóságtól (AM) a fajta állami elismerését. A javaslat indoklása szerint a kettős elismerési eljárás megszüntetésével az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terhei is csökkennek.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításával nem lesz szükséges bejelenteni az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítést, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztort, és a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítést sem. Ezek a kerítések ugyanis rövid ideig vannak jelen az adott területen, az erdőre gyakorolt hatásuk pedig nem káros. Nem kell majd bejelenteni az erdészeti létesítmények korszerűsítését sem, ugyanis a korszerűsítéssel a korább létesítmények jellege, formája, rendeltetése nem változik meg.

Ezeken felül hatvan napra csökken egyes erdészeti hatósági eljárások ügyintézési határideje, például az erdőterv-módosításra vagy az erdő igénybevételének engedélyezésére. A tarvágás végrehajtásához nyújtott erdőfelújítási biztosítékot pedig az erdészeti hatóság a műszaki átvételt követő tizenöt napon belül felszabadítja.

A földforgalmi szóló törvény módosításával egyszerűsítik a földhasználati jogosultság megszerzését

azzal, hogy a szerző félnek elegendő lesz egyszer nyilatkoznia arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló díjtartozása, nem kell erről külön teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban is nyilatkoznia.

Ha a földet érintő jogügylet közeli hozzátartozók között jön létre, az érintettek legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozatának csatolása szükséges a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról. Az ügylet a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, az erre irányuló eljárás ügyintézési határideje nyolcvan napról hetven napra változik.

A családi gazdaságokról szóló törvény is módosul. A jogszabály elfogadása után az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából megismerhető lesz az őstermelő neve, nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból való törlése (felfüggesztése, tevékenységtől eltiltása), a családi gazdasági központja, a családi gazdasági szerződésének kelte és azonosító száma. A benyújtó szerint így biztosítható, hogy a támogatások igénylésekor, illetve hitelfelvételkor ne kelljen minden esetben külön-külön adatokat kérni az agrárkamarától vagy a mezőgazdasági igazgatási szervtől.