Súlyos aszály tombol az ország jelentős részén, a terméseredmények pedig nagyságrendekkel alulmúlják a várt hozamokat. Hiába szerződött le korábban egy gazdálkodó a termény eladására, az aszály miatt sokszor ennek csak a töredékét tudja teljesíteni. Van-e kimentési lehetőség ilyen esetben? Hogyan kell bejelenteni a felvásárló irányába a terméskiesést? Követelhet-e ilyenkor fedezeti vásárlást a felvásárló? Írásomban ezekre a kérdésekre adok választ.

A termeltetési szerződés legfontosabb szabályai

Termeltetési szerződésről akkor beszélhetünk, ha a termelő a saját vagy általa használt területen, saját maga által termelt gabona vagy más termény értékesítésére szerződik le a felvásárlóval, úgy, hogy a teljesítésre majd csak a betakarítás után kerül sor. A 2010-es évek elején komoly hátrány érte azokat a gazdákat, akik határidős ügyletet vállaltak, hiszen még jelentős terméskiesések esetén is kötelesek voltak a szerződésben foglalt mennyiséget leszállítani (mivel ezek klasszikus adásvételi szerződések voltak, melyek kimentési lehetőségre még vis maior esetén sem adtak lehetőséget). Erre reagálva, 2015-ben a Parlament elfogadta azt a törvényt, amely speciális szabályokat írt elő a termeltetési szerződések tartalmára és kimentési lehetőségeire.

Mit kell tartalmaznia a szerződésnek?

Ahogyan azt az Agrokép-en már bemutattuk, a termeltetési szerződésnek tartalmaznia kell többek között a földterületek megjelölését (helyrajzi szám szinten) és a hektáronként megtermelhető szokásos terménymennyiséget is, hiszen ez alapján tudjuk csak megmondani a vis maior miatti kiesés mértékét. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá az aszály- vagy más természeti kár bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit is, tehát azt, hogy ezeket milyen módon kell bejelenteni a felvásárló irányába. Ezek mindegyike kötelező tartalmi elem a szerződésben, vagyis ezek nélkül érvényes szerződésről sem beszélhetünk. Természetesen a felek dönthetnek úgy is, hogy ezek hiányában is érvényesnek tekintik a szerződést és teljesítik az abban foglalt szolgáltatásokat.

Hogyan tájékoztassam a felvásárlót az aszálykárról?

A termelőnek ilyenkor két dolga van:

• 1) Még a betakarítás megkezdése előtt tájékoztatni a felvásárlót, hogy aszálykár miatt az adott területen nem termett meg a szerződésben rögzített mennyiség, és
• 2) A kormányhivatal hatósági döntésével igazolni az aszálykár bekövetkezését a felvásárló irányába (a hatósági igazolás megegyezik a kárenyhítésnél már megszokott igazolással).

Miben tér el a termeltetési szerződés a kárenyhítés szabályaitól?

Termeltetési szerződés esetén csak a terméskiesés mértékét kell figyelembe venni, a hozamérték-csökkenésnek viszont nincs jelentősége, ez tehát kedvezőbb a kárenyhítés szabályaihoz képest. A menetrend: a kormányhivatal leigazolja, hogy mekkora hozamcsökkenés várható, ezt a betakarítást megelőzően be kell jelenteni a felvásárlónak, és ez alapján már van lehetőség a hatósági igazolásban foglalt mennyiséggel kevesebbet teljesíteni a felvásárló irányába. Amennyiben a szerződés szigorúbb feltételeket határoz meg a kár bejelentésére (például 72 órán belül bejelenteni a kár bekövetkezését), úgy ezeket az előírásokat is alkalmazni kell a szerződésszerű tájékoztatáshoz.

Teljesítenem kell-e fedezeti vásárlást?

Termeltetési szerződés esetén (tehát ha a gazdálkodó a saját földjén termeli meg a gabonát vagy egyéb terményt) fedezeti vásárlást nem lehet előírni. Ennek feltétele, hogy az aszálykár bejelentésre kerüljön a termelő részéről a felvásárló irányába és egyúttal a szerződés többi rendelkezése is teljesítésre kerüljön. Nincs jelentősége viszont annak, hogy a felvásárló esetleg továbbértékesítési céllal vásárolná meg a terményt, sőt annak sem, ha a felvásárló esetleg már le is szerződött volna a termény továbbadására, a lényeg, hogy fedezeti vásárlást ilyen esetben sem lehet előírni a termelő számára. Egy kivétel van ez alól: ha a felek a szerződésben arról állapodtak meg, hogy vis maior esetén a termelő a többi területével is köteles helytállni és teljesíteni az eredetileg előírt mennyiséget, úgy ilyen esetben a többi területet is figyelembe kell venni a szerződés teljesítésekor. De ismételten hangsúlyozva: erre csak akkor kerülhet sor, ha ezt a feltételt a felek külön kikötötték a szerződésben.

Jogszabályhely: 2015. évi XCVII. törvény 4-6. §

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára