A termelővédelmi csomag több új szabályozási elemet vezetett be, amelyekkel az Agrárminisztérium csökkenteni szándékozik az egyes termékpályákon az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét. Ezért a 30 napon túli késedelmes fizetéseket ezentúl közvetlenül szankcionálják, illetve kötelező elemmé teszik a kockázatmegosztási rendelkezéseket a zöldség-gyümölcs-, a sertés- és a baromfiágazati, valamint a vállalkozási típusú szerződéseknek. Új szabályokat vezettek be és lehetőség lesz a foglalkoztatástól való eltiltásra, ha az adott vállalkozás „eltüntette” a termelőknek járó ellenértéket.
A késedelmes fizetések szankcionálására vonatkozó megújult szabályozás január 1-jén lép hatályba. Az Agrárminisztérium értelmező magyarázata szerint
a főszabály az, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.
Ennek feltétele, hogy a termelő helyesen állítsa ki a számlát, és feldolgozónak, felvásárlónak vagy forgalmazónak tizenöt napon belül átadja. Ha a számlát az átvételt követő tizenöt napon túl adja csak át, a termék ellenértékét a számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.
Az adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei lesznek a kockázatmegosztási rendelkezések, az erre vonatkozó szabályozás pedig már idén július 1-jén, a szankciókra vonatkozó előírások pedig 2025. január 1-jén lépnek hatályba.
A termelő és felvásárló közötti kockázatok megosztása kötelező eleme lesz a gyümölcs- és zöldség-, valamint a sertés- és baromfihús-ágazatokban azon adásvételi szerződéseknek, amelyeket
- a termény vetése,
- gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja, vagy
- haszonállat esetében annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötöttek,
és a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.
Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés esetén pedig a megrendelőnek és a vállalkozónak kell arányosan megosztania a termelő mezőgazdasági tevékenységi körbe nem tartózó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.
Az agrártárca magyarázata szerint tehát a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig meg kell osztani a felek között, vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor őt anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges.
Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen. Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (például vis maior, műszaki probléma, baleset).
A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a Nébih ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezert, legmagasabb mértéke pedig tízmillió forint, de legfeljebb a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél nettó árbevételének 10 százaléka.
Nem kell a traktor sem, a pályázatokra várnak a gazdákEgy éve tart a visszaesés az agrárgépek forgalmában, a tavalyi 25 százalékos visszaesést az első negyedévben pedig éves alapon már 56 százalékos forgalomcsökkenés követte. A traktor sem jó hívószó mostanában, de a legnagyobb visszaesés a kombájneladásokban volt.
