Levághatjuk-e a szomszédból áthajló faágakat? Felszedhetjük-e az áthullott gyümölcsöket? Kinek kell karbantartania a kerítést? Számos ilyen kérdés merülhet fel a mindennapi társadalmi együttélés során, főleg az agráriumban, ahol a gazdák még hatványozottabban egymásra vannak utalva.

Mit kell tudni a szomszédjogokról?

A Ptk. általános jelleggel mondja ki, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná. A tulajdonjog gyakorlásának tehát vannak korlátai, de a szomszéd fél is köteles bizonyos fokig a tűrésre. Bizonyos mértékű zavarás tehát megengedett, de a szükséges mértéket átlépni, a másik fél tulajdonosi jogait szükségtelenül korlátozni nem lehet. A „szükségtelen zavarás” számos módon megvalósulhat, a jogszabály éppen ezért nem is vállalkozik kimerítő felsorolásra, hanem annak konkrét meghatározását a jogalkalmazókra bízza (a jegyzőre, a bíróságra). Mégis vannak olyan helyzetek, melyek annyira speciálisak, hogy a jogszabály konkrét iránymutatást ad a megoldásukra. Ezek jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódik, és egytől-egyig olyan helyzetet szabályoznak, ahol nincs idő egy elhúzódó pereskedésre, hiszen a földet megművelni, a terményt pedig betakarítani kell.

Áthajló ágak

Csak akkor vághatjuk le a szomszéd telekről hozzánk áthajló ágakat, ha azok egyébként a területünk rendes használatát akadályozzák (például árnyékolnak). Fontos, hogy első lépésként fel kell őt szólítanunk az ágak levágására, azonban, ha a felszólításnak megfelelő időn belül nem tesz eleget, akkor az ő beleegyezése nélkül is levághatjuk az áthajló ágakat. Elegendő, ha egyszer felszólítjuk, nem szükséges őt többször megkeresni ezzel.

Átnyúló gyökerek

A bíróságok a birtokvédelmi ügyekben többnyire kerülik a radikális megoldásokat. Egy ügyben a felek között azért alakult ki jogvita, mert a szomszédban álló fa gyökerei felnyomták a másik udvaron lerakott burkolatot. A kárral fenyegetett telektulajdonos a fa kivágását indítványozta, de hosszas jogvita után a Kúria végül úgy döntött, hogy amennyiben a kárveszély más módon is elhárítható (például a kerítés nyomvonalában egy olyan védőlap leásásával, amely meggátolja a gyökérzet továbbfejlődését), akkor a fa kivágása szükségtelen és indokolatlan. Ennek költségét viszont már a fa tulajdonosának kell állnia.

Áthulló termények felszedése

Gyakorlatias szabályok vonatkoznak arra a esetre, mikor a szomszéd terménye vagy gyümölcse áthullik a mi területünkre. Ha a szomszéd elmulasztja felszedni az áthullott terményt vagy gyümölcsöt, akkor mi – a másik fél előzetes tájékoztatása nélkül is – szabadon begyűjthetjük azt.

Kinek kell karbantartania a kerítést?

A legtöbb esetben van egy – általában hallgatólagos – megállapodás a szomszédok között, hogy melyik fél viseli a kerítés felépítésének és karbantartásának költségeit. Ha azonban nincs ilyen kialakult gyakorlat, akkor a költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket (magyarán azonos telekhosszúság esetén fele-fele arányban kötelesek a költségeket viselni).

Ki lehet-e zárni bármelyik tulajdonost a mezsgye használatából?

Nem, hiszen a szomszédos ingatlanok közti mezsgye használatára mindegyik érintett tulajdonos jogosult. Ettől eltérően, amennyiben más személy jogosulatlanul használja a magántulajdonban lévő mezsgyét, akkor vele szemben már igénybe lehet venni a birtokvédelmi eszközöket (pl. a jegyzőtől kérhetjük a külső személy átjárásának megtiltását).

Speciális szabályai vannak a vetőmag-előállításnak

Aki vetőmagot termel, az minden esetben köteles egyeztetni a vetésterveit a védőtávolságon belül fekvő föld használójával. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a vetés megkezdése előtt megállapodást kössenek a szomszédos föld használatának módjáról, továbbá arról, hogy a szomszédos földhasználó tartózkodik bizonyos vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényfajok termesztésétől. Ez utóbbi megállapodás nem kötelező, ami viszont nem mellőzhető, az az, hogy a vetéstervekről tájékoztatni kell a szomszédos földhasználókat.

Megtilthatják-e az állattartást vidéken?

Egy 2012-es törvénymódosítás alapján az önkormányzatok nem korlátozhatják a haszonállatok tartását. Annak sincs jelentősége, hogy a szomszéd esetleg túlzottnak érezné az állattartást, hiszen csak akkor beszélhetünk jogsértésről, ha az állattartás a helyben szokásos mértéket jelentősen meghaladja. Tehát hiába zavarja a kakas kukorékolása a városból kiköltöző szomszédot, attól még nem lesz jogellenes az állattartásunk – erről korábbi cikkünket itt olvashatják.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára