Mit jelent az, ha egy termőföldet kivonnak a művelésből?

A jogszabály erre a „más célú hasznosítás” kifejezést használja, ami annyit jelent, hogy termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. Ez történhet időlegesen vagy véglegesen, a legfőbb különbséget pedig az jelenti a kettő között, hogy az időleges más célú hasznosítás csak legfeljebb öt évre engedélyezhető, majd ezt követően az eredeti állapot helyreállítására van szükség. Milyen esetekben lehet szükség a „más célú hasznosításra”? Például napelem létesítéséhez, belterületbe vonáshoz vagy infrastrukturális beruházáshoz mindenképp szükség van a művelésből való kivonásra és a beépíthetőség is jelentősen megváltozik a művelésből való kivonással, továbbá az átruházásnál sem kell alkalmazni a Földforgalmi törvény előírásait.

Mentesül a tulajdonos a hasznosítási kötelezettség alól is

A jogszabály az ország összes termőföldjére előírja, hogy azt a földhasználónak hasznosítania kell. Ennek a kötelezettségnek kétféle módon tehetünk eleget:

1. a művelési ágnak megfelelő termeléssel, vagy
2. amennyiben termelést nem folytatunk, akkor legalább a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozásával.

Szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén viszont szigorúbbak a szabályok, hiszen amennyiben a tulajdoni lapon ezek bármelyike van feltüntetve, akkor mindenképp termeléssel kell eleget tenni a hasznosítási kötelezettségnek.

Amennyiben viszont egy földet kivonnak a művelésből, akkor a tulajdonosa mentesül a hasznosítási kötelezettség alól is.

Milyen termőföldet lehet kivonni a művelés alól?

A főszabály az, hogy termőföldet csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. Hogy mi tekinthető gyengébb minőségű földnek, azt települési szinten vizsgálják, tehát a település földjeinek az aranykorona átlagát veszik alapul (természetesen az adott művelési ágban). Amennyiben az adott terület minősítése ezt az átlagot nem éri el, úgy gyengébb minőségű termőföldről beszélünk, akkor sor kerülhet a művelésből való kivonásra, amennyiben viszont ezt az átlagot meghaladja a föld minősítése, akkor főszabály szerint nem engedélyezhetik a más célú hasznosítást [2007. évi CXXIX. törvény 2. § 1. pont].

Nem szabad megfeledkezni a földvédelmi járulékról sem, melyet a művelésből való kivonáskor fizetni kell és amelynek az összege épp az idei évben emelkedett a többszörösére (részletek itt).

Vannak speciális esetek, amikor az átlagosnál jobb földek is kivonhatók a művelésből, ezekről itt olvashatnak.

Szigorodik a szabályozás a termőföldek védelme érdekében

Az Országgyűlés minap elfogadott döntésével szigorúbb szabályok vonatkoznak majd arra, hogy milyen termőföldet lehet kivonni a művelés alól. Ez a védelem elsősorban a magasabb aranykorona értékkel rendelkező földeknek jár majd, ahol a települési aranykorona-átlag eleve magasabb. Nem ritka ugyanis, hogy egy hajdúsági vagy békési településen a szántók aranykorona átlaga a 30 aranykoronához közelít vagy akár meg is haladja azt. Eddig ugyanis csak a települési átlagot kellett figyelembe venni és ha ezt nem érte az adott föld minősítése (például „csak” 29 aranykoronás volt a terület), akkor engedélyezhették a művelésből való kivonást.

A most elfogadott szabályozás alapján azonban már csak akkor lehetséges a „más célú hasznosítás”, ha szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű a termőföld. Emellett továbbra is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a települési átlagot sem haladhatja meg a kivonandó föld minősége (tehát kettős korlátozás vonatkozik mostantól a „más célú hasznosításra”).

Az Országgyűlés által elfogadott módosítások itt érhetők el.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára