A gazdálkodó – aki a település polgármestere – elmondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik.
Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette – tette hozzá. Horváth Jenő megjegyezte: a farkasok eddig leginkább a környékbeli vadállományból ejtettek zsákmányt, haszonállatot ért támadásról szerinte eddig hivatalos feljegyzés nem készült Zemplénben. Hozzátette: egy másfél mázsás állat leteperéséhez legalább négy farkas együttműködésére volt szükség.
Horváth Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás helyszíne azonban egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén. A gazdálkodó polgármester információi szerint az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok jelenlétének bizonyítására
Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense az MTI-nek elmondta: a hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól. Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy a hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok – mondta.
Hozzátette: a szigorúan védett zempléni farkasok újbóli megjelenése és elszaporodása újfajta kihívások elé állítja a gazdálkodókat.
A füzéri esetről úgy vélte: a növendék borjú valószínűleg leszakadhatott a csordától, úgy kaphatták el a farkasok. A szarvasmarhák ugyanis óvják borjaikat, így a farkasoknak esélyük sem lett volna egy tehéncsorda közepén leteperniük a fiatal állatot.
Sok farkas marhát győz
Pénzeső hullott a népszerű befektetésre, ezermilliárd forintot termelt a magyaroknak A befektetési alapokba öntött minden második forint egy újabbat fialt 2025-ben.
Évtizedeken át tanították, a mai napig zavart okoz a befektetők fejében – érdemes egyáltalán hinni a januáreffektusban? A naptár látszólag semleges – a tőzsdén mégsem az. Január különleges hónap a befektetők körében, sokan ma is azt figyelik, mit üzen az év eleje a következő tizenkét hónapra. Hogy ez mennyire megalapozott várakozás, az egyáltalán nem olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik.
Hűtőgépekből kiszerelt chipek? Nem hiszi el Európa, mit művel Oroszország: önvezető metrók, hajók, robotfutárok – így „vérzett ki” Putyin A fővárosban már tesztelik a sofőr nélküli metrót, készülnek az önjáró hajók, és ezrével dolgoznak a futárrobotok.
Végre: kész a nyomvonala Magyarország legújabb autópályájának – mindent megváltoztat az M0-s körgyűrűn Végleges az M200-as autópálya nyomvonala, Fehérvár részéről nincs akadálya az építkezés megkezdésének.
Ilyet még nem láttak a magyarok: jönnek haza a MÁV mozdonyai Ausztriából, a Budapest–Belgrád vasútvonalon fognak száguldani – fotón az első két Siemens Eurosprinter Már a magyar síneken is megjelenhetnek a MÁV bérelt Taurusai. A látványos, sárga-kék arculatú villamos mozdonyok eddig technikai okokból és engedélyek híján csak Ausztriában közlekedtek
Váratlan fordulat: Ursula von der Leyent az utolsó pillanatban elárulták – Európa legnagyobb országa kihátrál a Mercosur-megállapodásból A spanyol fordulat csak a legutóbbi repedés a brüsszeli konstrukción.