A közel három évtizedes, a világ 160 országára kiterjedő mozgalomnak sok millió követője van, és hazánkban is egyre több a képviselője. Sikeres volt magyar szempontból a 2018. szeptemberi Terra Madre Salone del Gusto világesemény, melynek magyar részvételét a Slow Living Hungary Egyesület és a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezte. De a fő érdem természetesen a résztvevő kiváló magyar termelőké, borászoké és éttermeké: három térség – Eger, Szekszárd, Mátra – mutatta be a magyar vidék vonzerejét, slow food termékeit, környezettudatos mindennapjait. Az 1987 óta működő nemzetközi Slow Food mozgalom tizenkettedik alkalommal szervezte meg – 142 ország részvételével – a torinói gasztrokulturális rendezvényt. Hazánk először idén mutatkozott be komplex standdal, az ökoturizmus iránt érdeklődő utazók és a fenntartható gasztronómia területén tevékenykedő tudományos szakemberek, termelők, séfek találkozhattak magyar slow food termékekkel és azok készítőivel, slow étteremmel illetve slow travel úti célokkal.
Mint Szekeres Diánától, a Slow Living Hungary Egyesület elnökétől megtudtuk, a Slow Food egy nemzetközi mozgalom, amely az egyes országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi „étkultúrának”, a gasztrokulturális sokrétűségnek a megőrzése, védelme érdekében jött létre. A helyhez kötődő termények, termékek, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatására alakult civil szerveződés 1989-ben olasz alapokon, Párizsban hozta létre első szervezetét. Elnevezésével a gyorsétkezdei „fast food” étkezési stílus ellentettjére, a „lassú”, odafigyelő, a hagyományos és „nemes” táplálkozásra irányítja a figyelmet. A mozgalom elsődleges célja a helyi gasztrokulturális értékek megőrzése, azok eredményes hasznosítása, az érintett közösségek és vállalkozások fennmaradásának és sikerességének támogatása. Ez a globalizálódó világban közös erővel, így többek között a Slow Food/Slow Living mozgalom támogatásával képzelhető el – mondta az elnök.
A Slow Food egy mozgalom az ízekhez való jogunkért, de a lényege valójában a teljes „étkezési kultúra”: a termelő közösségek boldogulása, a biológiai sokféleség megőrzése, az eltűnés veszélyének kitett fajták megmentése, a hagyományos és természetes étkezés kérdése, a mezőgazdasági termelés, a helyi értékek és közösségek támogatása, majd az odafigyelő, igényes íz-érzékelés, étkezési kultúra. A mozgalom tevékenységi köre a mezőgazdasági termeléstől, a regionális termékek védelmétől a gasztronómiai tudományokig, az idegenforgalomig, az élelmiszer-biztonság kérdéséig, valamint a kapcsolódó kulturális és emberi értékek megőrzéséig sok mindenre kiterjed, mindezeket sajátos rendszerbe fogja össze – árulta el Szekeres Diána.
A Slow Living Hungary célja, hogy a magyar slow food termelőket, borászokat, éttermeket segítse, erősítse a hazai és a nemzetközi piacon, valamint a külföldi különleges slow food és wine termékeket bemutassa a hazai közönségnek. Továbbá slow travel helyszíneket ajánljon a világ minden tájáról, és a slow art mozgalmon keresztül saját kultúránkat erősítse, terjessze. Cél az értékes szellemi termékek, kulturális értékek terjesztése, illetve az egészséges, tiszta élelmiszer védelme és eljuttatása a fogyasztókhoz. A Slow Living Hungary youtube csatornáján több videó is található, illetve a slowliving.hu portálon számos információ, melyek révén közelebbről megismerhető a mozgalom. Az egyesület várja azon termelők, tenyésztők, biogazdaságok, majorságok, borászatok és éttermek csatlakozását, akik szimpatizálnak a természetközeli, fenntartható, hazai értékekkel, és egy lokálisan erősödő, komoly nemzetközi hátterű közösség tagjai szeretnének lenni.