Se lakás, se termőföld – zártkert

Fotó: Katona Vanda / Magyar Nemzet
Továbbra is népszerűek a zártkertek az ingatlankeresők körében, legyen szó akár életvitelszerű tartózkodásról, akár nyaralóingatlan vásárlásáról. A zártkert kifejezés napjainkban jelenthet szinte bármit, a termőföldtől a családi házig és a hagyományos lakóingatlanoknál jellemzően alacsonyabb árfekvés esetenként tisztázatlan jogi hátteret is takarhat, ezért az OTP Ingatlanpont szakértői összeszedték a zártkertek legfontosabb, az értékesítés során figyelembe veendő ismérveit.

Pontos számadat ugyan nem áll rendelkezésre, de az Agrárminisztérium korábbi becslései alapján Magyarországon körülbelül 200 ezer hektárnyi zártkert található és a KSH statisztikái1 alapján 2011-ben több mint 34 ezer üdülőterületi és zártkerti lakóépületet tartottak nyilván. A koronavírus járvány által is felerősített kiköltözési hullám és a folyamatosan növekvő ingatlanárak következtében az elmúlt években megnövekedett a zártkertek iránti érdeklődés és ma is sokak számára kecsegetető lehetőség lehet egy zártkerti, más lakóingatlanokkal összehasonlítva általában kedvezőbb árfekvésű lakóépület vagy nyaralóingatlan megvásárlása.

A zártkertek kínálata a telektől a lakóházakig terjedhet és az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján az is igen változatos képet mutat, hogy hol és milyen célra keresnek ilyen ingatlanokat. Míg például a Balaton északi partján a nyaralók egyre drasztikusabb áremelkedése miatt a pihenésre vágyók körében válik egyre népszerűbbé ez az ingatlantípus, addig a dél-alföldi régióban inkább lakhatás céljára keresnek zártkerti ingatlanokat, jellemzően azok a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező vevők, akik ragaszkodnak a városi léthez. Ugyanakkor a népszerű területeken található zártkertes övezetek fejlesztése miatt ezek az újépítésű lakóházak számára is igen vonzó területek.

Budapest vonzáskörzetében szintén az állandó ottlakás a zártkert – ami lehet üres telek vagy felépítménnyel rendelkező ingatlan is – vásárlásának legjellemzőbb célja.

„A zártkertek nem az ingatlanpiac slágertermékei, de továbbra is népszerűek, azonban számos olyan szempontot is figyelembe kell venni egy ilyen ingatlan megvásárlásánál, amire elsőre sokan talán nem is gondolnak. Például, hogy az ingatlan kül- vagy belterületi besorolású, hiszen ez a beépíthetőséget és a finanszírozási lehetőségeket is befolyásolja. Ugyanígy fontos előre meggyőződni arról, hogy a zártkertet kivonták-e a művelés alól” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A zártkert fogalmát az 1967. évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről határozza meg, e szerint a település külterületének nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan része, amelynek az a rendeltetése, hogy a magánszemélyek termőföld tulajdona és használata ott állandósuljon. A törvényt 1987-ben hatályon kívül helyeztek és 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak, így a korábbi zártkerteket a külterületi földek közé sorolták. Ugyanakkor ma is előfordulhat még olyan tulajdoni lap, amin az adott ingatlan zártkertként van feltüntetve.

A zártkertek alapvetően külterületi termőföldnek minősülnek, ezért fontos előre tájékozódni arról, hogy a területet kivonták-e a művelés alól, mivel ez a beépíthetőség lehetőségeit, az igénybe vehető támogatásokat és az ingatlan hitelképességét is alapvetően befolyásolja.

Amennyiben a zártkertet nem vonták ki a művelés alól, úgy az ingatlan továbbra is termőföld, és a törvény szerinti bármely művelési ágba eshet (például konyhakert, szántó, rét, legelő, erdő), amit a tulajdonos a művelési ágának megfelelő módon kell, hogy hasznosítson. Termőföldön lakóházat nem lehet építeni, ha van is az ingatlanon építmény, az többnyire gazdasági épületként szerepel – ha egyáltalán szerepel – az ingatlan nyilvántartásban. Az az ingatlan, aminek aranykorona értéke be van jegyezve az ingatlan tulajdoni lapjára, biztosan termőföldnek minősül, és a termőföld adásvételére vonatkozó szabályok megtartásával lehet értékesíteni, másik jellegzetessége, hogy többnyire csak részben közművesített.

Ha a zártkertet kivonták a művelés alól, akkor az ingatlan zártkerti művelés alól kivett területként szerepel a nyilvántartásban, ugyanakkor továbbra is külterületnek minősül, ezért beépíthetőségének mértéke, amit a helyi építési szabályzat határoz meg, jellemzően nagyon alacsony. A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, de csak abban az esetben, ha az átlagosnál rosszabb minőségű a termőföld és a tulajdonos megfizeti a földvédelmi járulékot.
A zártkert belterületbe vonása esetében, aminek szinte mindig a művelés alól történő kivonás is a feltétele, egyrészt belterületi helyrajzi számot kap a terület, másrészt a zártkerti megnevezése kivett beépítetlen területre vagy a beépítésének megfelelően például kivett üdülőre változik. A földvédelmi járulékot a belterületbe vonás esetén is meg kell fizetni.
Zártkerti ingatlan vásárlása előtt érdemes alaposan áttanulmányozni a telekkönyvet és az ingatlan tulajdoni lapját, hogy meggyőződjünk arról, hogy az ingatlan kül- vagy belterületi, művelés alól kivont terület-e és a telken található épület szerepel-e a nyilvántartásban, illetve hogy kategóriáját tekintve lakóingatlannak minősül-e.

Arról is érdemes előre tájékozódni, hogy a helyi önkormányzat tervezi-e az adott településrész belterületté minősítését és infrastrukturális fejlesztését a jövőben, hiszen ezek alapvetően meghatározzák mind a jövőbeni lehetőségeket, mind a zártkerti ingatlan értékét.