Természetesen ellenőrizni kell az országba érkező terményt, de olyan intézkedést nem tudnak elfogadni, ami lassítja vagy akadályozza a gabonaimportot – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára, arra reagálva, hogy az Agrárminisztérium bejelentette:
Pótsa Zsófia szerint általánosítva nem is lehet kijelenteni, hogy az ukrán áru rossz, illetve gyengébb a minősége. Ha az importőr malmi minőséget akar vásárolni, akkor azoknak a paramétereknek kell megfelelnie, ha takarmányminőséget, akkor pedig azoknak. Ezeken kívül pedig minden egyes importtételnek meg kell felelnie az uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Az importőrnek is érdeke, hogy az áruval ne legyen minőségi probléma, mert az a tétel, amelyik nem felel meg az előírásoknak, piacképtelen – tette hozzá.
Egy közelmúltban zajlott szakmai rendezvényen az egyik minőségvizsgáló cég képviselője – még az agrártárca bejelentése előtt – arról beszélt, hogy tudomása szerint nincs olyan importgabona-tétel, amelyet ne ellenőrizne egy arra hivatott szervezet.
A behozatalra pedig – különösen kukoricából – most nagy szüksége van Magyarországnak, mivel a csupán 2,8 millió tonnástermésen felül legalább kétmillió tonna kell a hazai szükségletek kielégítéséhez. Ennek ebben a 2022. október 1-jétől az idén szeptember 30-áig tartó gazdasági évben kellene beérkezni, ami a Gabonaszövetség számításai szerint a fennmaradó időben havi 200 ezer tonna beérkezését jelentené.
„Ha ezt elkezdjük akadályozni, ebből problémák adódnak” – mondta Pótsa Zsófia, hozzátéve, hogy a piaci szereplők számára egyelőre nem világos, mit jelent pontosan a tárca bejelentése. Ha csak ellenőrizni szeretnék a bejövő árut, azzal szerintük sincs semmi gond,
Ezért a bejelentést a piacon értetlenséggel fogadták, és félelmet generált a szereplők körében. „Mostanáig azon dolgozott mindenki, hogy elhárítsa a logisztikai akadályokat, normálisan működjön a vasúti forgalom, amihez beruházásokra is szükség volt, most pedig attól kell tartani, hogy akadályokba ütköznek a szállítások” – jelölte meg, hogy mitől tartanak a piaci szereplők. A jelenlegi, amúgy is kiélezett logisztikai helyzetben ugyanis már az is bőven elég, hogy egy szállítmányt fél délutánra félreállítanak – például azért, mert nem érkezett meg az ellenőrző hatóság embere –, és már borul az egész rendszer, ami veszélyezteti a gabonapiac egyensúlyát. Azzal a Gabonaszövetség is egyetért, hogy ha egy-egy tételt nem kísér a vizsgálati eredményt tartalmazó okmány, akkor azt a hatóságnak meg kell találnia, és ha az áru nem felel meg az előírásoknak, akkor ki kell vonnia a forgalomból.
„Mindannyiunk közös célja, hogy amilyen hamar és amilyen mértékben csak lehet, visszaszorítsuk az inflációt, ehhez viszont szükség van az olcsóbb alapanyagra – vetett fel egy újabb szempontot a Gabonaszövetség főtitkára. – Ha nem jönne be az ukrán termény, akkor az állattenyésztők a jelenleginél is nehezebb helyzetbe kerültek volna, a feldolgozók pedig nem tudtak volna alapanyaghoz jutni és termelni.” Pótsa Zsófia szerint abban a pillanatban, hogy a hazai árak a világpiaci szinten is versenyképesek lesznek, beindul az export is. A párizsi Matifon a márciusi jegyzés 105 ezer forint, annyi, mint a hazai telephelyi ár, csakhogy utóbbira rájönnek a rakodási és a szállítási költségek, míg a tőzsdei ár ezt már tartalmazza. Szerinte
érthető, ha a magyar piac egy ideig nem igazodik a világpiaci trendekhez, és magasabban tartjuk az árat, de ennek az árát mindig meg kell fizetni. Az árcsökkenés rossz annak a termelőnek, aki tavaly betakarítás után nem adta el a termését, de annak a malomnak is, amelyik 140 ezer forintos búzából őrli azt a lisztet, amelyiknek az árát most kénytelen csökkenteni.
A jelenlegi helyzet egyben előre jelez egy még nagyobb problémát: mert míg ugyanis most szükség van az importra, lesz olyan szezon, amikor jó termés lesz Magyarországon, akár 7-8 millió tonna kukorica is terem, és mégis bent lesz az ukrán import. A piaci várakozások ugyanis azt mutatják, hogy az EU nem fogja visszavezetni a vámokat és a kvótákat az ukrán gabonára.
Erre fel kell készülni, és nem lesz más választás, mint versenyképesnek lenni
– mondta.
A kétmillió tonnás importigény egyébként úgy jött ki, hogy a normál évekhez képest a kukorica éves felhasználása a jelenlegi szezonban csökken. A Gabonaszövetség azzal számol, hogy a szokásos 1,8 tonnáról 1,3 millióra esik vissza a takarmányipar igénye, és a feldolgozók is 20 százalékkal – 560 ezer tonnával – csökkentik a megszokott 2,8 millió tonnás felhasználásukat. Azzal is számolnak, hogy jelenleg is van valamennyi export, ugyanis nem marad itt az összes, Ukrajnából érkező termény – bár ez a szokásosnál kisebb mértékű. De abban a pillanatban, hogy 100 ezer forint alá esik a kukorica ára, az export is felgyorsul, akkor pedig több importra lesz szükségünk.
