Lefolytatta az általános vitát az Országgyűlés a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról. A Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke által benyújtott javaslat értelmében a helyi adókról szóló törvény módosulna oly módon, hogy a helyi önkormányzatok nem vethetnének ki települési adót termőföldre, termőföld tulajdonjogára, illetve termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra – tudósított a Világgazdaság. A jogszabály-módosítás szeptember 1-jén lépne hatályba.

Az előterjesztők nevében a nyitóbeszédet elmondó Jakab István azt ecsetelte, hogy az agrár-élelmiszergazdaság versenyképessége nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentőségű. Emlékeztetett az elmúlt időszak kihívásaira, mint például a Covid–19, az orosz–ukrán háború, illetve az annak a következményeként kialakult ukrán gabonahelyzet, amely az árak bezuhanását okozta. Mint nyomatékosította,

ebben a nehéz helyzetben vezette be Márki-Zay Péter, hódmezővásárhelyi polgármesterként a földadót, amely a négy hektárnál nagyobb területekre hektáronként 10 ezer forint extra terhet jelent a gazdálkodóknak.

A NAK és a Magosz tiltakozó petíciót indított a földadó eltörlése, és későbbi kivetésének megakadályozása érdekében, amit több mint 120 ezren írtak alá – elevenítette fel. A tiltakozó szervezetek már akkor is hangsúlyozták, hogy a földadó megszüntetése nemcsak a gazdálkodók, hanem minden magyar állampolgár érdeke, mert ha még ez is terhelné az agrártermelést, ez is beépülne az élelmiszerárakba.

A kormány nevében felszólaló Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese támogatásáról biztosította a javaslatot. Mint mondta, Magyarországon nagyfokú adózási autonómia illeti meg az önkormányzatokat, a helyi adózás rendszere pedig figyelembe veszi a települési adottságokat. A helyhatóságok 2015 óta vezethetnek be települési adókat, ami még nagyobb szabadságfokot adott az önkormányzatoknak, és amivel az adott település még inkább saját magára szabhatja a helyi adórendszert. Az előző két évben a vészhelyzet miatt nem volt lehetőség új helyi adók bevezetésre, de 2023-ban egyre több önkormányzat vezetett be adót a földre, ezzel pedig a kabinet nem tud azonosulni – mondta, hozzátéve, hogy

a földadó eltörlése nem szűkíti alapvetően az önkormányzatok szabadságát.

A javaslatot támogatja a Fidesz-frakció is. Vezérszónokuk, Pócs János is ecsetelte a hódmezővásárhelyi földadó okozta felháborodást, és azt mondta, hogy a javaslat nem csupán egy módosításról, hanem kormányzati szemléletváltásról is szól.

A DK képviselőjeként felszólaló Gréczy Zsolt szerint ugyanakkor a földadó nem egy „ellenzéki vircsaft”, legalább száz település bevezette, amelyek többsége fideszes, vagy független vezetésű. Köztük Hajdúnánás is, ahol a NAK alelnökeként is tevékenykedő Szólláth Tibor a polgármester. (Reakciójában Jakab István ezt annyiban pontosította, hogy 127 ilyen település van, Hajdúnánáson pedig a helyi gazdák egyetértésével vezették be a földadót, és az abból befolyó összeget a határ infrastruktúrájára költötték.)

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 2010 előtt az agrárágazatok válságban voltak, és a gazdáknak demonstrálniuk kellett, hogy kifizessék számukra azt, ami egyébként járt. A hódmezővásárhelyi adóemelést felháborítónak nevezte, kiemelve, hogy azt egy olyan időszakban vezették be, amikor természeti és egyéb csapások is sújtották a mezőgazdaságot, amiért támogatni és nem megadóztatni kell a gazdákat. Nézete szerint a kormány megfelelő segítséget nyújt a termelőknek például a hitelmoratóriummal, az öntözés ingyenessé tételével és az uniós források lehető legmagasabb arányú kiegészítésével.

A Mi Hazánk képviselőcsoportja nevében felszólaló Apáti István leszögezte, hogy pártja támogatja a javaslatot, egyetértenek azzal, hogy ne viseljenek további terheket a gazdálkodók. Szerinte ugyanakkor a földadónál is nagyobb probléma a vegyszer- és műtrágyaárak elmúlt kétévi emelkedése. Adatai szerint – a legnagyobb magyar és lengyel forgalmazókat összevetve – a lényeges vegyszerek ára itthon legalább a duplája, mint Lengyelországban. Úgy véli, az agrárkamarának és a Magosznak erre is a földadó ügyéhez hasonló figyelemmel kellene lennie.

Kényszer szülte gyakorlatnak nevezte a földadót Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője, mert az önkormányzatok innen próbáltak bevételeket szerezni. Ha ezt a lehetőséget eltörli a jogszabály, szükség lesz egy normatív módon, minden önkormányzat számára elérhető kompenzációra – jelentette ki. Egy progresszív földadó-rendszer szerinte jobban szolgálná a magyar agrárium fejlődését.

Az általános vita lezárásakor a levezető elnök bejelentette, hogy a módosító javaslatokat jövő szerdán 16 óráig lehet benyújtani.