Rendkívül komoly érdeklődés kísérte a nemrégiben zárult öntözésfejlesztési pályázatot, hiszen új rendszer kiépítéséhez akár 70 százalékos támogatást is biztosítottak a gazdálkodók részére. Nem is véletlen, hogy ilyen hangsúlyt kap napjainkban a vízgazdálkodás fontossága, hiszen a tavalyi aszály is megmutatta, hogy vízpótlás nélkül sok helyen már szinte lehetetlen a hatékony mezőgazdasági termelés folytatása. Egy friss törvénytervezet alapján a jövőben változások, könnyítések jöhetnek az öntözéses jogszabályokban.

Mi az az öntözési közösség és hogyan lehet létrehozni?

A 70 százalékos pályázati támogatást az öntözési közösségek vehették igénybe (új elnevezésük szerint „fenntartható vízgazdálkodási közösség”). Az öntözési közösség tulajdonképpen egy minősítés, melyet gazdasági társaság vagy szövetkezet szerezhet meg.

Feltételei a következők:

• Tagjainak háromnegyede mezőgazdasági termelő
• Előírás, hogy az öntözési közösség működési területén a tagok rendelkezzenek a földek használati jogával
• Az sem probléma, ha az öntözési közösség mint gazdasági társaság vagy a szövetkezet rendelkezik a földek használati jogával, de ez az összeterület maximum 25 százaléka lehet (a többi a tagok használatában kell, hogy álljon)
• Szántóföldi növénytermesztés/ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár öntözését biztosítsa (ennek legfeljebb 10 százaléka állandó gyep terület is lehet)
• Kertészeti növénykultúra, szántóföldi ipari növény, illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár öntözését biztosítsa.

Az öntözési közösség elismerése iránti kérelmet a Nemzeti Földügyi Központhoz kell benyújtani, amely felterjeszti a kérelmet az Agrárminisztériumhoz, a döntést pedig az agrárminiszter hozza meg.

Csatlakozhatnak-e új gazdák az öntözési közösséghez?

Az öntözési közösség területén általában más termelők is használnak területeket, a kérdés, hogy vajon ők hogyan csatlakozhatnak a már meglévő rendszerhez? Eddig ez kizárólag az öntözési közösség (pontosabban a gazdasági társaság vagy szövetkezet) döntésétől függött, viszont egy friss törvénytervezet alapján a csatlakozás már csak akkor tagadható meg, ha az öntözőmű a megnövekedett igénynek műszakilag nem felel meg vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.

A törvény tervezete itt érhető el (113. §).

Már a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van szó

Nyilvánvaló, hogy ha egy területet öntöznek, arra kiemelt védelmet kell biztosítani és ezt mint „jogi jelleget” már látni fogjuk a tulajdoni lapról is (vagyis azt, hogy a föld egy öntözési közösség területéhez tartozik). Már most is előhaszonbérleti ranghely illeti meg azt a személyt, aki öntözési beruházást valósított meg a területen, de mivel a beruházást az öntözési közösség mint „projektcég” valósítja meg, az előhaszonbérleti ranghelyet álláspontom szerint a közösség tagjainak kell biztosítani. Fontos, hogy ehhez a ranghelyhez már most sem elegendő egy jövőbeni vállalás, hanem csak a már megvalósult beruházások alapozzák meg azt (erről itt írtunk részletesen.

Napelem, erdő telepítése vagy belterületbe vonás sem lehetséges az öntözési közösség területén

Azzal, hogy a tulajdoni lapon is feltüntetésre kerül az öntözési közösség területe, megnyílik a lehetőség az előtt, hogy a fent említett védelmet biztosítsuk az öntözési közösség területének. Ez alapján az öntözési közösség területét nem lehet művelésből kivonni például erdőtelepítés, napelem létesítése vagy belterületbe vonás céljából. Nyilvánvaló viszont, hogy továbbra is lesz lehetőség például öntözőmű telepítésére vagy termelési eszköz létesítéséhez (például fagygép).

Fontos, hogy a fent ismertetett változások egyelőre tervezeti formában jelentek meg, azok az elfogadásukig természetesen még változhatnak.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára