Nincs két egyforma gabonaszezon, a szektor szereplőinek mindig valami máshoz kellett alkalmazkodni, amit mindig sikeresen meg is oldottak, és váltak a magyar agrárium egyik legnagyobb exportőreivé – mondta a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Nagy István, agrárminiszter. Most rendkívüli időszak van a magyar agráriumban is, az elmúlt évek pedig bizonyították a magyar agrárium válságállóságát – utalt a Covid-válságra, és az orosz-ukrán háborúra. A miniszter megköszönte a feldolgozói és a kereskedői réteg hozzáállását is, mert – hangsúlyozta – nélkülük az ellátásbiztonság nem jöhetett volna létre. Mint mondta, a háború miatt extrém mértékűvé vált áremelkedés késztette a kormányt a gabonaexport-regisztráció bevezetésére, de
A gabonaszektor is kiveszi a részét a fejlesztésekből, hiszen az uniós közös agrárpolitika átmeneti éveiben meghirdetett vidékfejlesztési pályázatok keretében a malomipari termékek gyártását szolgáló beruházásokra 37 kérelem érkezett be 38,7 milliárd forint értékben, míg a takarmány-előállító üzemek fejlesztésére kiírt, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatra eddig benyújtott kérelmek már meghaladják a 71 milliárd forintot. A miniszter elmondta, hogy a malomipari pályázatban eddig 15 kérelmet támogattak, 9,1 milliárd forinttal, míg a takarmányfeldolgozók fejlesztésére 58 kérelmező kapott 38,5 milliárd forint támogatást.
Nagy István beszédében kitért arra is, hogy az ágazat szereplőitől is vár megoldási javaslatokat, a gabona termékpályán jelentkező problémákra. Ezek között említette például, hogy az állattenyésztők számára alacsonyabb áron kellene biztosítani a gabonát, pontosabbá kellene tenni a készletnyilvántartást, olyanná, ami azt – az egyébként most is jellemző – helyzetet is tudja kezelni, amikor a termelők nem akarnak megszabadulni készleteiktől.
az alapján lehet döntéseket hozni, ha szükséges.
Segítséget vár a miniszter azzal az uniós javaslattal kapcsolatban is, amely szerint a vetésforgóban szigorúbb szabályozás lépne életbe, ami viszont – az Agrárközgazdasági Intézet számításai szerint – Magyarország számára azt jelentené, hogy 12-15 százalékkal csökkenne a gabona termőterülete. Ugyancsak megoldandó kérdés a szárazföldi útvonal megnyitása az ukrán gabonaszámára, amivel lehetővé lenne tenni, hogy a termény eljusson a válságövezetekbe.
A miniszter szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy az összes lényeges tavaszi vetésű növény – így a kukorica, napraforgó, szója – vetése gyakorlatilag befejeződött. Szemes kukoricát 1,05 millió hektáron, napraforgót közel 700 ezer hektáron, szója pedig 61 ezer hektáron kerülhetett földbe.
– fogalmazott.
A Magyar Gabonaszövetség létrehozásának az volt a célja, hogy amikor nagy változások vannak a gazdaságban, vagy akár a politikában, akkor védje a szövetség tagjainak az érdekeit – mondta el beszédében Kiss Péter, a szövetség elnöke. Ezt mindig szakmai alapon tették – nyomatékosította.
A szövetség három tagozata – a gabona-feldolgozói, a takarmánygyártói és a kereskedői – tagjaik révén egyenként a piac 70-80 százalékát fedik le, így mélyreható ismereteik vannak az aktuális folyamatokról. Kiss Péter kiemelte, hogy
a szövetség szektorsemlegesen működik, ami sokszor nehéz, hiszen a három tagozat érdekei sokszor ellentétesek, de működésük során mindig sikerült megtalálniuk a kompromisszumot.
Az eredmények között megemlítette azt is, hogy szerepet vállaltak a malom- és a takarmányipar fejlesztését célzó pályázati kiírások megszületésében, valamint abban, hogy bevezették a gabonakereskedelem tisztulásához hozzájáruló fordított áfa intézményét. Utóbbiban azonban még van tennivaló – tette hozzá.
A rendezvényen Lakatos Zoltánt, a gabonafeldolgozói tagozat elnökét a szövetség örökös tiszteletbeli elnökévé választották.
