Tavaly a járvány ellenére is növekedni tudott a magyar gazdaság és azon belül az agrárium. Minek köszönhető ez?

Valóban kiemelkedő eredmény, hogy a sokrétű kihívás ellenére az ágazat 2021-ben magas szinten biztosította a lakosság biztonságos és egészséges élelmiszerrel való ellátását, emelkedett a kibocsátás az ágazati szintű jövedelem, az agrárexport és a külkereskedelmi egyenleg is. Köszönet illeti érte a magyar gazdákat, akik helytállására és szorgalmára büszkék lehetünk. A nemzeti kormány következetes a magyar vidék, a gazdák érdekeit képviselő agrárpolitikát folytat tizenkettedik éve. A 2022-es választáson a magyar vidék, a gazdák és az agrárium sorsa is a tét, mert vagy megyünk tovább ezen az úton és egyre erősebb lesz a magyar agrárium és az abban dolgozók, vagy visszatér a múlt, a Gyurcsány-Bajnai-korszak, amikor a magyar földet külföldi spekulánsok és vörös bárók kezére juttatták, és leépítették, kifosztották a magyar agrárium stratégiai elemeit. A baloldalon ma is ugyanaz a program.

Milyenek a kilátások 2022-re?

Az idei évre előre tekintve egyértelmű, hogy a kihívásokból és a feladatokból nem lesz kevesebb. A mezőgazdasági termelőknek nem csak az emelkedő energia és takarmányárakkal, vagy a koronavírus hatásaival, a sertéspestissel és a madárinfluenzával kell szembenézniük, hanem folyamatosan meg kell küzdeniük a természeti környezetünk támasztotta, sokszor szinte kilátástalannak tűnő feltételekkel is. A rendkívüli körülmények ellenére a gazdák becsülettel elvégzik munkájukat, fejlesztenek annak érdekében, hogy megfeleljenek a kihívásoknak és minden nap megfelelő étel és ital lehessen az asztalunkon. Bízunk benne, hogy 2022-ben az erőteljes gazdasági növekedés, a lakosság elkölthető jövedelmének az emelkedése, az élénk külpiaci kereslet és a támogató agrárpolitikai eszköztár hatására folytatódik a mezőgazdaság teljesítményének növekedése, és eredményes évet zárnak majd a gazdák.

Az utóbbi hónapokban több területen komoly gondokat okozott az infláció. Miért tartotta fontosnak a kormány, hogy rögzítse hat alapvető élelmiszer árát?

A járvány, az európai energiaválság és az elszabadult európai energiaárak miatt sajnos egész Európában jelentősen nőnek az élelmiszer árak. Ez hazánkba is begyűrűzik, Magyarország kormánya azonban mindig is a rezsicsökkentés kormánya volt. Amikor valamely, fontos, az emberek megélhetését befolyásoló területen elszabadulnak a világpiaci árak, akkor beavatkozunk. Így tettünk a rezsicsökkentésnél, a benzinárstopnál és most így teszünk az élelmiszer áraknál is, ami különösen védi az időseket és a gyermekes családokat. Ez ügyben is ellenkező oldalon vagyunk a baloldallal, amely most is nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a kormány intézkedését, a baloldal miniszterelnök-jelöltje rendszeresen elmondja, hogy a világpiaci folyamatokba szerinte nem kell a kormánynak beavatkozni, ezen a véleményem volt a rezsicsökkentésnél és a benzinárstopnál is, szerinte azok is ostobaságok.

Drágult emellett a munkaerő és a műtrágya is, ami az agráriumban sokaknak plusz költségeket jelent. Ők is számíthatnak a segítségükre?

Itt azt a tisztességtelen áremelést is vizsgáljuk, amit Bige László milliárdos nagyvállalkozó művel, akinek a kezében van a hazai műtrágya piac jelentős része. A magyar gazdák kárára nyerészkedik és pénzeli a nyereségéből a baloldal kampányát. A tárca mindenben a gazdák mellett áll, ezért olyan támogatáspolitikai környezetet igyekszik kialakítani, hogy minden gazdálkodó tisztességes jövedelemhez juthasson, és megvalósíthassa fejlesztési elképzeléseit. A 2021-ben elindított nagyszabású beruházási program idén és a következő években is nagy lökést ad a mezőgazdaság modernizációjának. Az elmúlt időszakban mintegy 600 milliárd forint értékben hirdettünk meg új beruházási jellegű felhívásokat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a gazdák partnerek a célok megvalósításában, hiszen rekordszámú támogatási kérelmet nyújtottak be. A fejlesztések hatására emelkedik az ágazat nemzetközi versenyképessége, és ellenállóbb lesz az időjárási és agrárpiaci hatásokkal szemben is.

Nagy bejelentéssel zárta 2021-et, benyújtotta a Közös Agrárpolitika (KAP) magyar támogatási tervezetét az Európai Bizottságnak. Mi alapján állították össze a dokumentumot?

A KAP Stratégiai Terv hivatalos benyújtása valóban rendkívül fontos mérföldkő volt, hiszen az tartalmazza részleteiben a 2023-2027 között Magyarországnak járó uniós agrártámogatási források felhasználására vonatkozó elképzeléseinket. E dokumentum elkészültét precedens nélküli összefogás és közös munka előzte meg, amely a szakmai szervezetek, kutatóműhelyek és saját minisztériumunk együttes erőfeszítései eredményeképpen állt össze és került véglegesítésre 2021 utolsó napjaiban.

Hogyan tovább?

A terv benyújtásával a munka nem ért véget, hiszen a tervet 2022-ben el kell fogadnia az Európai Bizottságnak annak érdekében, hogy 2023-tól már az új támogatási ciklus szabályrendszere szerint jelenhessenek meg az agrártámogatási konstrukciók. Ezért 2022-ben intenzív tárgyalások lesznek az Európai Bizottsággal a terv elfogadása érdekében. A tárgyalások során képviselt álláspontunk a magyar gazdák és a magyar agrárium fejlődőképességének és versenyképességének erősítése lesz.

Mekkora összegről van szó?

A 2023-2027-es időszakban a KAP I. pillér keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forintot fordítunk a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére, megújítására.

Hogyan oszlanak majd el a források?

A támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Továbbra is lesz területalapú támogatás, ráadásul a kisgazdaságok és a fiatal termelők többletforrásokhoz juthatnak, megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja. A vidékfejlesztési támogatások között meghatározó lesz versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások támogatása, de megmarad az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében támogatáshoz juthatnak a kistelepülések az alapszolgáltatásaik és infrastruktúrájuk fejlesztésére. Emellett kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt.

Érdekesség ugyebár, hogy az Európai Unióban egyedülálló módon hazánkban 80 százalék lesz a nemzeti társfinanszírozási biztosítás az uniós forrásokhoz. Milyen területeken lesz ennek látványos hatása?

A forrás több mint felét gazdaságfejlesztési beruházásokra, nagyjából 36 százalékát további környezeti és klímacélokra és több mint 10 százalékát hagyományos értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre fordítjuk. A jelentős mértékű vidékfejlesztési forrásokkal „agrárfordulat” érhető el, a KAP források vidékközpontú fejlesztéspolitikai aspektusba kerülnek.

Milyen hatással lehet ez a vidékre?

A forrásokkal lehetőség nyílik egyszerre fejleszteni a magyar vidék fizikai és szellemi infrastruktúráját. A vidéki életforma érték, amely a magyar kultúra és az identitás része. Meggyőződésem, hogy a következő években a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki területek történelmi léptékű fejlődésen fognak keresztülmenni. Az átfogó modernizációnak köszönhetően növekedni fog a két ágazat nemzetközi versenyképessége, és jövedelmezősége, még magasabb szintre emelkedik Magyarország élelmiszer önellátottsága, miközben javul a természeti erőforrások állapota és csökken a termelés éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása is. Emellett megújul a vidéki kistelepülések infrastruktúrája és alapszolgáltatásaik köre. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a vidéki lakosság életminősége, jobb legyen vidéken élni és dolgozni. Úgy is fogalmazhatnék, hogy trendi legyen vidéken élni.

Tekintsünk ki egy kicsit a kontinensre. Évek óta harcol Brüsszel erőszakos zöldpolitikai tervezete ellen, ami tönkre tenné a magyar mezőgazdaságot is. Vannak új fejlemények e téren?

Jelentős kérdés a környezeti és a gazdaságfejlesztési célok összehangolása, hiszen a környezeti fenntarthatóság nem biztosítható a gazdasági fenntarthatóság nélkül, de ez fordítva is igaz. A természeti erőforrások fenntartható használata és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nélkül nincsen hosszú távon gazdaságos mezőgazdasági termelés sem. Sikerült ugyanakkor azt elérni, hogy a megalapozatlan és kivitelezhetetlen terveket nem tudják számon kérni sem rajtunk, sem más tagállamokon a mostani agrár tervekben. A vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztésre szánt forrás a 60 százalékot közelíti, de ezek egy része egyszerre teljesíti mindkét célt például az üzemek korszerűsítésével vagy az erdőtelepítésekkel. Míg zöld intézkedésekre 2014 és 2020 között közel 700 milliárd forintot fordítottunk, ezzel szemben a KAP következő időszakában már több mint 1000 milliárd forintot szánunk erre a célra. Ezzel egyszerre érhetjük el gazdaságfejlesztési céljainkat és felelhetünk meg az uniós követelményrendszerből fakadó céloknak is. Mindemellett számos területen sikerült kompromisszumot elérnünk a zöld kérdésekben.

Ha már zöld ügyek: az Országfásítási programban tavaly ismét több tízezer fát ültettek. Idén is folytatódik a program?

Igen, tovább növeljük az ország fával borított területét. A tízezer fő alatti településeken 2020 és 2022 között összesen 36 ezer sorfát ültetünk el, ezzel a rendszerváltozás óta látott legnagyobb belterületi fásítási programot indítottuk el. Idén tavasszal háromszázhetvenhárom településen lesznek ültetések, így összesen már csaknem 1400 faluban, községben és kisvárosban járulunk hozzá a környezeti állapot javításához. Ugyanilyen fontos, hogy az Országfásítási Programnak köszönhetően nő az ország erdőterülete. A program 2019-es meghirdetése óta már több mint negyvenezer hektár új erdő vagy faültetvény létesítésére pályáztak a magyar gazdák.

Közel négy éve agrárminiszter. Hogyan értékeli ezt az időszakot?

Tudják rólam, hogy a természet, a föld, az állatok szeretete volt az, amely elindított a világ megismerése felé, majd az a belső indíttatás hozott a politikai pályára, hogy ismereteimet, tapasztalataimat a köz, a közösség szolgálatába állítsam. Ez a négy év jelentős mértékű, értékes nyomot hagyott a vidék, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a természet- és környezetvédelem területén, illetve ugyanilyen nagy hatással volt a személyes életemre is. Számos időjárási haváriával, állategészségügyi krízissel és az elhúzódó, egész életünket befolyásoló, koronavírus-járvánnyal is szembe kellett néznünk. Ezekre a helyzetekre gyorsan és hatékonyan kellett reagálnunk, de szerencsére mindezek nem törték meg a lendületünket és a hosszabb távú fejlesztési terveinkre is tudtunk koncentrálni. A gazdák igényeihez igazodva alakítottuk a jogszabályokat és a támogatási igényeket, amelyek már ebben a ciklusban is sikeresen működtek.

Mit gondol a magyar vidék következő éveiről?

Az elkövetkezendő évek sikerének kulcsa a gazdák kezében van, ugyanis szükség van a partnerségükre, arra, hogy megmutassák erejüket. Hiszek benne, hogy a szaktárca, Magyarország Kormánya és az agráriumban dolgozók együttműködése most is előrevisz majd minket: a vidéket és hazánkat egyaránt. Csak ebben a reményben, ezzel a több mint 10 éve kezdődött bizalommal lehetséges és érdemes tervezni.

Szerző: Hidaskürti Nagy Mátyás