A méhek magyarországi napja (április 30.) és a nemzetközi méh világnap (május 20.) között csak néhány hét különbség van, de a célja mindkettőnek ugyanaz: legalább évente egyszer felhívni a figyelmet a beporzók jelentőségére. Például arra, hogy az Európában termesztett növényfajok 84 százalékának termése, illetve a globális élelmiszertermelésnek a 76 százaléka függ a házi- és vadméh-fajok beporzásától, és arra is, hogy utóbbiak és a mézelő méhek száma is világszerte rohamosan csökken, főként az urbanizáció, a monokultúra, a méhbetegségek és a nem beporzóbarát növényvédelmi eljárások használata következtében.
Ráadásul Magyarországon tavaly egy igen erőteljes méhpusztulási hullám ment végig a méhcsaládoknál, aminek okait – mint az az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) idei méhnapi rendezvényén elhangzott – az Agrárminisztérium (AM) és a NÉBIH jelenleg is vizsgálja. Az eseményen Nagy István agrárminiszter annyit elmondott ismert, hogy nem egy konkrét oka volt a jelenségnek, hanem több tényező együttes hatása vezetett az elhullásokhoz. Ugyanitt jelentette be a tárcavezető, hogy az AM 2019-et a beporzók évének nyilvánította.
„A nagyarányú méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére. Továbbá az OMME fogyasztók körében végzett felmérése szerint jelentős félreértések és hiányosságok vannak a méhek életünkben betöltött szerepével kapcsolatban. Emellett a méhészek és a növényvédelmi szakemberek közötti feszültség feloldásaként több fronton próbálja a tárca és az OMME bővíteni az érintettek ismereteit a méhek és a növényvédelem kapcsolatáról. Ezek a fajta kezdeményezések civilekre, szakemberekre és a hatóságokra egyaránt kiterjednek. A cél, hogy azokat, akiket eddig elkerültek a fenti kezdeményezések, vagy a hasonló témában a médiában megjelent hírek, de amúgy fogékonyak a témára, ezután célzottan keressék ezeket az információkat” – indokolta a NAKlapnak a tárca, hogy miért lett ez az esztendő a beporzóké.
Ennek keretében zajlott a méhnapi rendezvény és ennek része az idén már ötéves Mézes Reggeli program, és még számos, szabadon látogatható eseményt, programot rendez/szervez az OMME. Az AM szerint kiemelendő a kezdeményezések közül a „Segítsünk magunkon!”című felhívás, melynek lényege, hogy a méhészek egy üveg méz kíséretében tájékoztató anyagot adnak át a gazdáknak a méhekre veszélyes növényvédő szerek helyes használatáról.A másik figyelemre méltó idei kezdeményezés a beporzóbarát növénytermesztési technológiák összegyűjtésére tett akció, amelynek során a méhészek és a gazdálkodók kérdőívek kitöltésével segítik feltárni a reális kockázati tényezőket és megtalálni az optimális növénytermesztési megoldásokat.
A beporzók évéhez kapcsolódva a minisztérium több módon is segíti a méhészeket. Várhatóan jelentős mértékben, mintegy 40 százalékkal, 1,3 milliárd forintra emelkedik a méhészeknek szánt támogatások összege 2020-tóla Magyar Méhészeti Nemzeti Programban. Utóbbi új támogatási jogcímekkel bővül az élelmiszer-minőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a termelői mézek vizsgálatára, a környezetterhelési monitoring-vizsgálatra és a szakmai élet élénkítésére. Továbbá az Agrárminisztérium kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomonkövetési rendszer kialakításának koncepcióját. A környezetterhelési monitoring keretében szigorodnak a növényvédelmi technológiai ellenőrzések is, valamint a méhek esetében alkalmazott állatgyógyászati készítményeket fokozottan ellenőrzi az illetékes hatóság. Szintén a beporzók évének szerves részének tekinthető a „megporzási támogatás”, amely voltaképpen a méhészek jövedelempótló támogatásának új jogcíme: 2019-ben erre 600 millió forintot adott a tárca, és méhcsaládonként 500 Ft igényelhető.
„Nem lehet minden év a beporzók éve, de időnként, ha látunk lehetőséget és fogadókészséget a témán belüli egy-egy fontosabb terület kiemelésére és megismertetésére, a kezdeményezés megismétlésének lehet értelme. A megkezdett munkákat folytatjuk a következő években is” – szögezte le az AM.