Áder János elmondta, hogy a trianoni szerződés következtében Magyarország erdőterületeinek mintegy nyolcvankilenc százalékát veszítette el, de a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően 11-ről 21 százalékra nőtt mára az erdőterületek nagysága.
A cél a 27 százalék elérése – jelentette ki, és hozzátette, hogy erre büszkének kell lennünk, mert a Földön évente harmincmillió hektárnyi erdő tűnik el, ami Olaszország méretének felel meg.
Kitért arra is, hogy Kanada is a Soproni Egyetem 1956 után odaérkező egykori oktatóinak és hallgatóinak köszönhetően tért át a fenntartható erdőgazdálkodásra, ők mutatták meg, hogy az ottani gazdálkodás az erdőségeket veszélyezteti. 1956-ban 141 hallgató és 14 tanár hagyta el a Soproni Egyetemet – mondta.
Áder János szemléltető kísérletekkel tarkított előadásában arról is beszélt, hogy a környezet mesterséges átalakítása az ipari forradalom óta elérte a 99 százalékot, ami nemcsak az erdők kiirtását, hanem a vizes élőhelyek elpusztítását is jelenti. Földtörténeti léptékkel mérve kis időről van szó, de az okozott kár mértéke felbecsülhetetlen – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a gazdasági növekedés mértéke az elmúlt száz évben a 25-szörösére nőtt, a lakosság a háromszorosára, a víz felhasználása hatszorosára, az energiafelhasználás pedig a kilencszeresére. Jelenleg évente 1,7 Földnyi erőforrást használunk fel, ami fenntarthatatlan – mondta.
Hozzáfűzte, hogy a „dobd el” kultúra helyett szemléletváltásra van szükség, egy olyan gazdaság megteremtésére, mint amilyen a természet körforgása. Erre a technológia rendelkezésre áll, de társadalmi és politikai döntés is szükséges hozzá.
Példaként hozta fel, hogy magánemberként a megelőzés, a csökkentés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és a komposztálás lehet a módja a szemléletváltásnak, de az iparban magyar technológiai megoldások is léteznek. Egyebek mellett Hollandiában egy olyan szennyvíztisztító üzem működik, ahol eredményes a biológiai víztisztítás, kifejlesztettek egy olyan speciális anyagot, amely filmréteget képez a termőföld felszínén, átengedi a csapadékot a talajba, de a kipárolgást negyven százalékkal csökkenti.
A köztársasági elnök hangsúlyozta azt is, hogy minden mérvadó elemzés szerint ha nem változtatunk a tevékenységünkön, szomorú társadalmi folyamatok fogják kísérni a mindennapjainkat. A túlnépesedés és a klímaváltozás miatt egyre kevesebb lesz a termőföld és a jó minőségű víz, ami éhínséghez, járványokhoz, gazdasági összeomláshoz, polgárháborúhoz, háborúhoz, végül tömeges elvándorláshoz vezet. Ennek a folyamatnak már most is a részesei vagyunk – tette hozzá.
Áder János szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk és milyen környezetet adunk át gyermekeinknek, unokáinknak.
Magyarország megduplázta erdőterületeinek nagyságát
2019. május 7. – Magyarország megduplázta erdőterületeinek nagyságát 1921 óta, ami világviszonylatban is egyedülálló – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök kedden a Soproni Egyetem hallgatóinak tartott előadásában.
Lesz egy kis probléma, ha a Tisza-kormány Horvátországból hozza be az olajat Oroszország helyett: az elemzők elkezdték kiszámolni, mit okozna a magyar gazdaságnak Moszkvában már arról folyik a vita, érdemes-e hozzányúlni a magyar szállítások árához és feltételeihez.
Egy év alatt vált globálisan is meghatározó tőzsdeindex-szé a dél-koreai KOSPI, mi várható tőle még idén? A tartós AI-beruházás, az erős export és a Value-Up reformok magas szinten tarthatják a KOSPI-t, miközben a won fundamentumai is erősek maradnak.
Állítják az oroszok: rájöttek, hogyan akarja Magyarország elzárni a Barátság vezetéken az olajat és a Török Áramlaton a gázt – Magyar Péter kártérítést követel von der Leyentől? Uniós támogatásra van szükség.
Váratlan döntést hozott a Hell, sokan most nagyot csalódtak: hivatalosan is véget ért egy fejezet, kivonul az egyik legnagyobb magyar focicsapat mögül – „Nem sikerült megállapodásra jutni” A miskolci cég ugyanakkor nem fordít teljesen hátat a DVTK-nak.
Itt az idő, Magyar Péter órákon belül bejelenti az új dízelárakat Magyarországon: új rendszer lép életbe a védett ár helyett – a Mol nem bírná egyedül ellátni az országot Hamarosan kiderülnek a részletek.
Megtalálta új tőzsdei nevét az ambiciózus fejlesztéseket tervező Waberer's – regionális hálózatban gondolkodik a cégcsoport Kihívásokkal teli időszak volt 2026 első fele, ennek ellenére ígéretes számokat produkált a vállalat. Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója többek között a diverzifikált cégstruktúráról, a jövőbeli tervekről és a névváltásról is beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban.