Tavasszal a családi gazdaságok helyett szeretnének bevezetni egy új működési formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely a tervek szerint már jogi személyiség lenne, de megmaradna nettó százmillió forintig az adókedvezménye – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Győrffy az interjúban beszélt a birtokkoncentrációról, a termelői összefogás fontosságáról, a földforgalmi törvénymódosítás kapcsán pedig arról, hogy az ellenzéki híresztelések ellenére nem lesznek fix földárak, de a helyi termelési viszonyok sok mindent befolyásolnak, és az árakat is azokhoz kell viszonyítani.
Az NKA elnöke elismerte ugyan a családi gazdaságok előnyeit, de azt a konstrukciót torz modell, egy megfoghatatlan, adózási és egyéb más szempontok alapján méltatlan helyzetet eredményező működési formának nevezte. Mint mondta, ezért szeretnének tavasszal a gazdák, az érintettek véleménye, iránymutatása alapján változtatással, tervekkel előállni.
A családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) nevet adtuk az új vállalkozási formának, amely terveik szerint már jogi személyiséggel lesz felruházva.
A családi gazdaság most adózási kategória, nincs cégformája, magánszemélyek együttműködéséről szól. Olyan speciális cégformát szeretnének, amelyet mezőgazdasági tevékenység folytatására lehet használni – részletezte. Hozzátéve: előírnák viszont a közeli hozzátartozói státust a résztvevők között, és szeretnének olyan szigorú szabályokat, hogy ne lehessen a nagyobb cégeket szétírni ilyen csmv-kre. Ennek az egyik fontos része, ha a most meglévő, a családi gazdaságokra jellemző adókedvezményt át tudják emelni a csmv keretei közé.
Ez azt jelenti, hogy százmillió forintos nettó árbevételig mentesíteni kívánják a vállalkozásokat a társasági adó megfizetése alól. A százmillió forintos összegbe a kapott támogatás nem számítana bele. Egyébként ezt most is tudja egy olyan családi gazdaság, amely vezetőjének kellően nagyszámú hozzátartozója van.
Arra a kérdésre, hogy csak a családi gazdaságokat alakítanák-e át vagy minden mezőgazdasági vállalkozói formát, Győrffy Balázs azt válaszolta: egyéni vállalkozóként mindenképpen lehet folytatni mezőgazdasági tevékenységet, megmaradna az őstermelői kategória is, de – mint hangsúlyozta – őstermelő tényleg az legyen, aki a felesleget viszi a piacra. Lenne a csmv és lenne mellettük kft., rt., bt., szövetkezet.
A családi gazdasági rendszert alakítanák át úgy, hogy az valóban átlátható legyen – magyarázta az NAK elnöke, aki példaként saját családi gazdaságát hozta fel, melynek hét tagja van.
„Ha bemegyek a bankba, hogy egy fejlesztéshez hitelt szeretnék felvenni, akkor bekérik az adóbevallásomat. És nem a családi gazdaságét, hiszen az nem is vállalkozás és nincs is neki bevallása. A bank ekkor azt mondja, hogy ez semmi, mit akarok én fejleszteni. A bankban vagy van hozzáértő ember vagy nincs, aki átlátja, hogy jó, jó, de ez az egyhetede ám az egésznek. Nem is beszélve családi gazdaságunk esetében a hét adóbevallásról, a hétszeres adminisztrációról, és a minden hatóságnál hétszeres ügyintézésről.
A javaslatunk komoly bürokráciacsökkentést jelentene mindenkinek. És ha megjelenne egy egységként ez az egész, akkor egyből lehetne hitelezni, egyből lehetne gazdaságpolitikát csinálni, mert most ködbe szurkálunk” – fejtette ki, jelezve: ha ez a vállalkozási forma beindulna, attól sokat tisztulna a mezőgazdaság. Főképp azért, mert pillanatnyilag fogalmunk sincs róla, hány valódi szereplője van a mezőgazdaságnak. Csak őstermelőből van háromszázezer, köztük száz évnél idősebbek is – jelezte.
Győrffy Balázs beszélt az önkéntes összefogás szükségességéről, tekintettel arra, hogy az a cél, hogy életképes, művelhető területek jöjjenek létre.
A birtokkoncentráció, ha szeretjük, ha nem, folyamatosan halad, a családi gazdaságok is jellemzően egyre nagyobb területen gazdálkodnak. Két lehetőség van. Vagy tudomásul vesszük azt a piaci folyamatot, hogy aki nem bírja a versenyt, feladja és egy sikeresebb lép a helyére. Vagy arra ösztönözzük őket, hogy – hangsúlyozottan – önkéntesen összefogjanak, és érdekeiket együtt, közösen érvényesítve jelenjenek meg a piacon.
Hisz ma könnyebb tízezer tonna kukoricát eladni, mint tízet. Tömeg kell ahhoz, hogy jó árat tudjanak elérni, tömeg kell ahhoz, hogy olcsóbban tudjanak inputanyagot beszerezni, mert ezzel tudják saját versenyképességüket fenntartani a gazdálkodók. Ha viszont nem, akkor előbb-utóbb büszkén és függetlenül, de a gazdasági környezet miatt elhullanak a harcban.