A jogalkotásra azért volt szükség, mivel idén év végén lejár a kutakra vonatkozó moratórium, így ha nincs a mostani törvénymódosítás, akkor komoly bírságokat szabtak volna ki a tulajdonosokra. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kutak engedélyezése sokszor több százezer forint költséggel járt volna a tulajdonosok számára, jelentős többletterhet róva a falusi lakosságra és a mezőgazdasági termelőkre, az új rendelkezések alapján viszont már mentesülnek ez alól. Ebben az írásban arról lesz sző, hogy mik a tulajdonosok teendői akár a már meglévő, akár a jövőben létesítendő kutaknál.

Mi a teendő a már meglévő háztartási kutakkal?

A mostani kedvezmény azoknak a háztartási kutaknak jár, amelyek:

• háztartási vízigényt elégítenek ki,
• az 50 méter talpmélységet nem haladják meg és
• az első vízzáró réteget nem érik el

(ezek együttes feltételek).

Az ilyen kutak automatikusan jogszerűnek minősülnek, nincs szükség sem vízjogi engedélyre, sem bejelentésre, sem fennmaradási engedélyre.

Mi a teendő, ha egy kút nem felel meg a fenti kritériumoknak?

Ha egy háztartási kút például 50 méternél mélyebb, úgy a tulajdonosának már vízjogi engedélyt kell kérnie a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól.

Mezőgazdasági kutak: itt mi a teendő?

A feltételek hasonlóak, mint a háztartási kutaknál: a kedvezmény azoknak a kutaknak jár, melyek 50 méternél nem mélyebbek és az első vízzáró réteget nem érik el, de a cél nyilván itt a mezőgazdasági termelőtevékenység, nem pedig a háztartási vízigény kielégítése.

Az ilyen kutak is automatikusan jogszerűnek minősülnek, nincs szükség sem vízjogi engedélyre, sem bejelentésre, sem fennmaradási engedélyre.

Mi a teendő, ha egy kút nem felel meg a fenti kritériumoknak?

Ha egy háztartási kút például 50 méternél mélyebb, úgy a tulajdonosának már vízjogi engedélyt kell kérnie, de már nem a katasztrófavédelmi szervtől, hanem a Nemzeti Földügyi Központtól.

Mire figyeljünk, ha 2024-től létesítünk egy kutat?

A fenti kedvezmény tehát a 2024. január 1-je ELŐTT létesített kutakra vonatkozik. Pont ezért, fel kell tenni a kérdést, hogy mi a teendő a 2024-től létesített kutaknál? Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat ugyanis az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesülne. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket: utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisokat jelentik, ezért itt jóval szigorúbb feltételeknek is kell megfelelni. Honnan tudhatjuk majd, hogy a területünk kockázatosnak minősül-e? Egy online honlapon a helyrajzi szám megadásával megtekinthetjük majd, hogy a területünk kockázatos részen fekszik-e (a honlap elérhetőségéről annak elkészülte után tájékoztatjuk majd az Agrokép olvasóit is).

Mi a teendő a 2024 után létesített kutaknál?

Amennyiben olyan háztartási kutat fúratunk/ásatunk, amely sekélyebb 50 méternél és nem éri el az első vízzáró réteget, egyúttal nem is fekszik ivóvíz-vagy karsztbázison, úgy a 2024 után létesített háztartási kutaknál sem lesz teendőnk, automatikus lesz az engedély megadása.

Kockázatos területen vagy 50 méternél mélyebb kutaknál viszont már szükség lesz a Katasztrófavédelem engedélyére.

A mezőgazdasági kutak esetében természetesen ugyanúgy védelmet élvez az ivóvíz-és karsztvíz bázisterülete, ilyen esetekben a Nemzeti Földügyi Központtól kell vízjogi engedélyt kérni.

Abban az esetben viszont, ha kockázatmentes területen fúrnánk/ásnánk kutat, továbbá az 50 métert és az első vízzáró réteget sem érnénk el, úgy egy bejelentéssel indíthatjuk el a folyamatot a Nemzeti Földügyi Központnál. Fontos, hogy ez utóbbi esetben digitális vízmérővel is fel kell szerelni a kutat, de ismételten kiemelve, ez csak a 2024-től létesített kutakra vonatkozik.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára