Csak 2021 második negyedévében a globális munkanélküliség 127 millió teljes munkaidős állásnak felelt meg. Mi több, öt évnyi haladást tett semmissé a koronavírus okozta elszegényedés a munkavállalók körében. Eközben pedig az idei hőhullámok, tüzek, aszályok, hurrikánok és árvizek a küszöbünkre hozták az éghajlatváltozás hatásait, aminek eredményeképp súlyos jövőbeli sokkokra figyelmeztet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), ha nem lépünk fel sürgősen. Szerencsénkre azonban egyszerre is lehet kezelni a két válságot a zöld beruházások által – állítják a World Economic Forum tudósításában megszólaló Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (WRI) szakértői. Vagyis, lehet egyszerre a környezet ügyében cselekedni és több munkahelyet teremteni, mint a nem fenntartható befektetések esetében.

Mibe fektetnénk a pénzünket inkább; tiszta energiába vagy a fosszilis tüzelőanyagokba? Az éghajlatváltozás hatásait figyelembe véve a tiszta energia a kézenfekvőbb döntés, de ha a munkahelyteremtés a cél, akkor úgyszintén a tiszta energia lenne a helyes válasz. A WRI és a New Climate Economy friss elemzése szerint ugyanis

Például:

• A napenergiába való befektetés átlagosan másfélszer annyi munkahelyet teremt, mintha ugyanannyi pénzt fosszilis tüzelőanyagokba fektetnénk
• Az ökoszisztémák helyreállítása 3,7-szer annyi munkahelyet teremt, mint az olaj- és gázkitermelés
• Az épületek energiahatékonyságának javítása 2,8-szor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszilis tüzelőanyagok
• A tömegközlekedés 1,4-szer annyi munkahelyet teremt, mint az útépítés

De más zöld beruházások is jelentős munkahelyteremtő tényezők, például a szélenergia, az elektromos hálózat korszerűsítése, az ipari hatékonyság, a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra és az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája.

Miért teremtenek több munkahelyet a zöld beruházások?

A napelemek telepítése, az ökoszisztéma helyreállítása vagy egy épület energiahatékonyabbá tétele munkaigényes és nehezen kiszervezhető tevékenységek, ami azt jelenti, hogy helyi munkahelyeket teremtenek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyag-ipar nagymértékben automatizált és tőkeigényes. Például, a városi

gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztések költség arányosan több tervezőt, mérnököt és építőmunkást igényelnek, mint az útépítés, ahol a beruházás nagyobb részét az aszfaltra és a kőtermékekre költik.

– mondja az elemzés egyik szakértője, Joel Jaeger. Továbbá, a hagyományos gázüzemű járművekről az elektromos járművekre való áttérés is munkahelyteremtést eredményez. Ennek az az oka, hogy az elektromos jármű tulajdonosok inkább áramra, mint benzinre költik a pénzüket. Az elektromos közüzemi ágazat pedig munkaigényesebb, mint az olajágazat. Ezenkívül, az elektromos járművek tulajdonosai évente összességében kevesebbet költenek villamos energiára, mint benzinre, és ezt a megtakarítást visszaforgatják a teljes gazdaságba, amely szintén munkaigényesebb, mint az olajágazat.

A zöld munkahelyek többet fizetnek és biztonságosabbak

Jó bérekkel kecsegtet a zöld ágazat az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ha hivatalosak a munkahelyek, bár azok gyakran a rejtett gazdaság részét képezik. Például Indiában és Nigériában a hálózaton kívüli megújuló energiaforrások ágazatában a munkahelyek 60-70 százaléka informális, bár a két országban az összes munkahely mintegy 90 százaléka nem hivatalos, így a kormányok segítsége elengedhetetlen. A magas jövedelmű országokban viszont a zöld munkahelyek utat nyithatnak a középosztályba, még a csupán érettségivel rendelkező munkavállalók számára is. Az Egyesült Államokban például

A tiszta energiával kapcsolatos bérek azonban még mindig valamivel alacsonyabbak, mint a fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos munkáké – részben az évtizedek óta tartó keményen kiharcolt szakszervezeti képviseletnek és alkudozásoknak köszönhetően. Az új zöld munkahelyek esetében pedig kevésbé valószínű, hogy ezek a juttatások és jogok még léteznek. El kell kerülnünk tehát azt, hogy a zöld technológiák csökkenő költségeit a bérek, a munkahelyek biztonsága vagy a munkakörülmények csökkentése révén érjük el.

A munkaügyi normák javításának hatása az energetikai átállás költségeire pedig sokkal kisebb lehet, mint gondolnánk – részben azért, mert a jobban fizetett munkavállalók termelékenyebbek. Emellett a zöld munkahelyek általában biztonságosabbak, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal és más nem fenntartható iparágakkal kapcsolatos munkahelyek, a fenntartható technikákat alkalmazó gazdálkodók kevésbé vannak kitéve a növényvédő szereknek és más vegyi anyagoknak.

Elszalasztott munkahelyteremtési lehetőségek

Úgy tűnik, a legtöbb kormány még nem értette meg az üzenetet, legalábbis a WRI szakértői szerint. A COVID-19-re adott válaszként az országok sok pénzt irányítottak a zöld infrastruktúrára, de még többet a nem fenntartható, szennyező ágazatokra. Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják az éghajlati válság sürgősségét, hanem azt is, hogy

Lényeges azonban, hogy a létrehozott munkahelyek jó munkahelyek legyenek. Ennek érdekében a kormányoknak együtt kell működniük a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, hogy olyan politikákat és gyakorlatokat mozdítsanak elő, amelyek tisztességes béreket és munkakörülményeket biztosítanak, valamint a közberuházások és közbeszerzések feltételeként célzottan a kirekesztett társadalmi csoportokat célozzák.

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn