Szőrből mérhető a sertések stressz-szintje

Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
Szőrminták is felhasználhatók a sertések stresszreakcióinak mérésére. A stresszhormonok a fák évgyűrűihez hasonlóan rakódnak le a szőrszálakban, így kiderülhet, milyen mértékű stressz érte az állatot és erre hogyan reagált. A sertés életében előforduló gyakori, stresszt kiváltó hatásokat is felsoroljuk.

Szőrminták alapján azonosítanák azokat a géneket a sertésekben, amelyek lehetővé teszik, hogy az állat kedvezően reagáljon stresszhelyzetekre, mint például a szállítás, elválasztás vagy a betegség – számolt be a The Pig Site. Az Iowa Állami Egyetem állattudományi kutatói által végzett vizsgálat tapasztalatai segíthetnek olyan sertések előállításában, amelyek kevésbé stresszes életet élnek, ellenállóbbak, és ezáltal termelékenyebbek. Sőt, a jövőben akár maguk a sertéstenyésztők is vehetnek mintát és értesülhetnek az állatok stressz-szintjéről.

A sertések stresszválasza

Amikor egy állat fenyegetést észlel, stresszhormonok szabadulnak fel, amelyek energiát mozgósítanak a „harcolj vagy menekülj” válaszreakcióhoz – A The Pig Site stresszhatásról szóló tudósítása szerint. Így választódik ki a vérbe az állat szervezetében a kortizol nevű stresszhormon és annak megfelelője, a dehidroepiandroszteron (DHEA).

A stresszhormonok lerakódnak a szőrben annak növekedése során, a fák évgyűrűihez hasonlóan, ami segíthet a tudósoknak összerakni, hogy egy szervezet milyen mértékű stresszt élt át és hogyan reagált erre.

A stresszkutatás pedig különösen fontos lehet a sertések egészsége szempontjából, hisz az állatot érő stressz is lehet immunszupresszív, vagyis az immunrendszert extra működésre késztető vagy valamilyen módon akadályozó hatás – olvashatjuk dr. Dobos László állatorvos gondolatait az Agrofórum beszámolójában a 2019-es Farmexporól. Érdemes tudni, hogy a stressz időtartamának is meghatározó szerepe van. Nem hasonlítható össze például egy tíz másodperces herélés az újra és újra megtörténő átcsoportosítással – hangsúlyozta az állatorvos. A hőhatásnak vagy fizikai stressznek kitett kocák malacaiban is mérhető az immunrendszerre gyakorlot káros hatás. A legyengült immunrendszer pedig nem tudja kivédeni a kórokozókat.

A sertéstenyésztők is mérhetik majd az állat stressz-szintjét

Az iowai egyetem kutatásban a kanadai Quebecben található kutatóintézetben nevelt sertések vesznek részt, szigorúan ellenőrzött körülmények között, ellenőrizve a betegségeknek való kitettséget és a stresszorokat. Azt is vizsgálják, hogy a sertések miként reagálnak az olyan tipikusan stresszes helyzetekre, mint az anyjuktól való elválasztás, a különböző létesítményekbe való szállítás vagy a szociális rend kialakítása egy új sertéscsoportban.

A kutatók rendszeres időközönként szőrmintákat vágnak le a sertésekről, és olyan mintázatokat keresnek, amelyek arra utalnak, hogy mely sertések reagálnak jobban a stresszre.

Erre számíthatunk idén a sertéshús globális kereskedelmében

A piac átrendeződésével, bizonytalansági hullámokkal és a fogyasztási szokások jelentős változásával kell szembenéznünk. Tovább emelkednek az input-, a munkaerő- és az energiaköltségek, miközben Kína helyi termelése helyreáll.

A magas kortizolszint akut stresszreakciót jelez, amit a DHEA magas szintje ellensúlyoz, ez a stresszel való megbirkózás képességét tükrözi. Így azok a sertések, amelyek szőrében alacsony a kortizol és a DHEA aránya, kevésbé stresszesek, és jobban meg tudnak birkózni a stresszel.

– magyarázta a kutatás vezető professzora, Jack Dekkers. Az emberekhez hasonlóan a stressz nagyobb betegségérzékenységhez, csökkent jóléthez és alacsonyabb termelékenységhez vezet. A vizsgálatban ezen túl, a DNS-t is genotipizálták, hogy megtalálják azokat a genetikai mechanizmusokat, amelyek a szőrben lévő alacsony kortizol-DHEA-szintért felelősek lehetnek.

Az is elképzelhető, hogy a kutatás eredményeképpen a sertéstenyésztők szőrmintákat vehetnek majd saját állományaikból, hogy felmérjék, hogyan reagálnak az egyes sertések a stresszre. A szőr levágása pedig gyors és nem invazív eljárás.

A sertés életében előforduló gyakori, stresszt kiváltó okok

John Gadd Pig Process-ben megjelent írása alapján.

  • Az újszülött sertés esetében
    – születéssel járó stresszhelyzetekből való felépülés, patogének, verseny a testvérekkel, megfázás, szomjúság, nem megfelelő takarmány
  • A növekedés szakaszában
    – hőmérséklet-változás, elegendő hely hiánya, kórokozók, megfelelő alvás hiánya, élelem és víz hiánya, rendszeres odafigyelés hiánya, rossz szellőzés, érdeklődés/foglalkoztatás hiánya, rossz körülmények a szállítás, a kezelés és a tartás során
  • Az ellő koca esetében
    – az ellés időtartama, a víz megfelelő minősége, hőmérséklete, kényelem hiánya, paraziták, elválasztás módja
  • Vemhesség esetében
    – ovuláció, beültetés, bezártság és kényelem, verseny a csoportban, automatikus etetőketrecek kialakítása, rostok, hőmérséklet, lábak és padlók, paraziták, rossz minőségű víz

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink