Mikrobákkal váltanák ki a műtrágyát

Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Bús Csaba
Mikrobákat tesztelnek a növények táplálására, hogy csökkentsék a műtrágya-igényt és fenntartsák a termésszinteket. A biostimuláns-iparág globális befektetései meredeken nőnek, a nagy műtrágya-és vetőmaggyártók is beszálltak a finanszírozásba.

Olyan mezőgazdasági nagyágyúk, mint a Bayer gyűjtenek több százmillió dollárt mezőgazdasági termékek kifejlesztésére, amelyek élőlényeket, így például tengeri moszatokat és mikrobákat használnak a növények táplálására és ezzel csökkentik a szintetikus műtrágya szükségességét – számolt be a Reuters. Eddig ugyan évtizedek óta vegyes eredménnyel alkalmazták a mikrobákat, beleértve a gombákat és vírusokat a növények rovaroktól és betegségektől való védelmére,

a fejlesztők egyre gyakrabban használják a mikrobákat is a növények táplálásának természetes módjaként, a termésszintek fenntartása mellett.

Manapság a mezőgazdasági üzemek kibocsátását egyre szigorúbban ellenőrzik miközben Kanada csökkenteni kívánja a műtrágyák kibocsátását 2030-ig, az Európai Unió pedig a műtrágya felhasználás csökkentését tűzte ki célul. A kereskedelmi forgalomban kapható nitrogén- és káliumtrágya készletek pedig szűkösek, ami megnöveli az élelmiszertermelés költségeit.

A 3 milliárd dolláros biostimuláns-iparág a következő öt évben évente 12-15 százalékkal fog növekedni

a Rabobank szerint, a növénytermesztési biostimulátorokba és -szabályozó termékekbe történő globális befektetések pedig több mint kétszeresére emelkedtek a tavalyi évhez képest az AgFunder kockázati tőkebefektető cég adatai szerint. A mikrobiális műtrágyák azonban még nagyrészt szabályozatlanok, és keveset tudunk arról, hogy mennyire hatékonyak a terméshozamok növelésében. Csak néhány amerikai államban követelik meg a vállalatoktól, hogy adatokat szolgáltassanak a termékek hatékonyságáról.

Az Európai Unió idén júliusban fogja bevezetni az első hatékonysági követelményt a biostimulánsokra vonatkozóan, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala pedig nyilvános felülvizsgálatra bocsátotta az útmutató tervezetét.

Egy iowai gazdálkodónak szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy van olyan biológiai termék, amely segít a termésen. Ám pozitívan csalódott. Tavaly egy kukoricaföldön a Pivot Bio nevű induló vállalkozás új termékét és csökkentett műtrágyakijuttatást alkalmazott és elmondása szerint

a biostimulánsokkal kezelt területen hektáronként valamivel több kukorica termett.

A Pivot mikrobái a kukorica-, a búza- vagy a ciroknövény gyökerében található cukrot fogyasztják, és olyan enzimet termelnek, amely a levegőben található nitrogént ammóniává, a növények tápanyagává alakítja. Nem okoz a nitrogénműtrágya gyártásával járó magas kibocsátást, sem pedig a nitrogén-oxid-kibocsátást, amely a szintetikus műtrágya idővel történő lebomlásakor keletkezik, mondta Karsten Temme, a Pivot vezérigazgatója.

Három-négy éven belül számíthatunk a mikrobiális magkezelés kereskedelmi értékesítése.

– mondta Mike Miille, a Joyn Bio vezérigazgatója, amely cég a Bayer és a Ginkgo Bioworks közös vállalkozása. A Joyn bostoni laboratóriumában már olyan mikrobákat fejlesztenek, amelyek a levegőből származó nitrogént megkötik, és azt a kukoricanövények számára hasznosítható formában juttatják el. Tavaly kezdődtek meg a szántóföldi kísérletek a kezeléssel, amelynek célja, hogy a gazdák 50 százalékkal csökkenthessék a hagyományos műtrágya használatát, miközben a terméshozamot is fenntartják.

Műtrágya-és vetőmaggyártók a fedélzeten

A Nutrien biostimulánsokat árul a mezőgazdasági beszállító üzletekben, a Yara International pedig tengeri moszatokon és humuszos anyagokon alapuló biostimulánsokat gyárt. A Corteva vetőmaggyártó cég idén tavasszal dob piacra egy biológiai terméket, amely állítása szerint nitrogént köt meg a légkörből és alakítja át ammóniává, azaz a növények által hasznosítható műtrágyává. A Bayer kockázati befektetési egysége a Leaps by Bayer pedig megalapította a mikrobákra összpontosító startupokat, az Andes és a Sound Agriculture cégeket.

A mikrobiális talajkezelés segít a növényeknek több tápanyagot és kevesebb vizet felvenni, valamint több, az éghajlatot felmelegítő szenet kötnek meg és tárolnak a föld alatt, ami szén-dioxid-krediteket eredményez.

A szén-dioxid-krediteket pedig el lehet adni a kibocsátásaikat ellensúlyozni kívánó vásárlóknak a magántulajdonban lévő Locus Agricultural Solutions szerint, amely vállalat az Egyesült Államokban és Európában terjeszkedik és bevételei évről évre legalább 50 százalékkal emelkednek.

Nincs azonban mindenki meggyőződve arról, hogy a biostimulánsok működnek. Bár sok biostimuláns termék esetében megalapozottak a tudományos alapelvek, de a szántóföldön ez a koncepció hajlamos szétesni Daniel Kaiser, a Minnesotai Egyetem talajkutatója szerint. Míg James Maude, az Acadian Plant Health alelnöke úgy gondolja, hogy csak a kibocsátás csökkentésére és az élelmiszerek előállításának módjaira irányuló globális figyelem adott lendületet a biostimulánsok ágazatának. Az Arcadian egyébként az Atlanti-óceánból gyűjti be a tengeri moszatokat, és aktív molekuláinak kivonatát használja a termékekben.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink