Kiskorúként, hamis papírokkal az amerikai csirkeüzemben

Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Pezzetta Umberto
A kilátástalanságból menekült el embercsempészek segítségével a kemény munkába az a guatemalai tinédzser, aki immár hamis papírokkal dolgozik egy amerikai csirkeüzemben.

A munkaerőre éhes amerikai baromfitelepek a migráns munkavállalókra és a munkaerő-kölcsönző ügynökségekre számítanak, ha a munkahelyek betöltéséről van szó. A Közép-Amerikából az Egyesült Államokba érkező migrációval azonban sajnos néhány kiskorú is bekerül az áradatba. A Reuters egy guatemalai tinédzserről számolt be, aki illegális közvetítők segítségével kapott munkát egy alabamai csirkeüzemben.

Mikor a legtöbb gyerek még csak a középiskola felénél tart, Amelia Domingo már csirkefeldolgozó gépeken dolgozott és eladósodott a guatemalai uzsorásoknak. A lány, aki már 11 évesen munkát vállalt egy ruhaboltban, tavaly februárban kelt át Arizonába embercsempészet útján azt remélve, hogy jobb életet talál magának, és képes lesz segíteni családjának. Hisz, a nyugat-guaemalai hegyvidéki falujában a fiatalok számára nincsenek kilátások. Az Ameliához hasonló kiskorúak beáramlása és munkája a vállalatnál

tavaly legalább három különböző szövetségi ügynökséget késztetett arra, hogy kivizsgálják, megsértették-e a bevándorlási vagy munkaügyi törvényeket.

Az amerikai Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériuma azonban nem tud nyilatkozni egyetlen migráns esetéről sem. Az egyesül-államokbeli vám- és határvédelem 2021-ben több mint 169 ezer kísérő nélküli kiskorút tartóztatott fel a déli határon, ötször annyit, mint egy évvel korábban.

A szóban forgó, virágzó csirkeiparral rendelkező cég pedig csábító lehetőség a rossz kormányzás, a vesztegetés, az erőszak és a közép-amerikai körülmények miatt menekülni vágyó emberek számára.

Az amerikaiak kedvenc fehérjéje iránti keresletet a vállalat környékén működő üzemek segítenek kielégíteni, éjjel-nappal csirkét gyártanak, és műszakonként több száz munkást foglalkoztatnak. A közeli csirkefarmok pedig, amelyek az üzemek számára szállítják a szárnyasokat, szintén bőséges, bár munkaigényes és rosszul fizetett munkalehetőséget kínálnak, többnyire a vágásra szánt szárnyasok befogásáért. Alabama állam baromfiipara az Alabama Poultry and Egg Association például 86 ezer munkahelyet biztosít.

Ezeknek az állásoknak a betöltése pedig egyszerre jelent kihívást és jövedelmező üzleti lehetőséget azon vállalkozók számára, akik alkalmazzák a munkásokat, akiket később kiszerveznek az üzemeknek. A gyakorlat legális és létfontosságúnak tekinthető egy olyan iparág számára, amely súlyos munkaerőhiánnyal és a baromfi iránti egyre növekvő amerikai kereslettel küzd. Az országban jelenleg évente mintegy 8 milliárd csirkét fogyasztanak el, ami több mint kétszerese az 1970-es évekbeli mennyiségnek.

Amelia nem árult el sok részletet a Guatemalából való utazásáról. Azért akart ide jönni, mert nővére is így tett annak idején, aki azért, mert nagybátyja dolgozott itt egy csirkeüzemben. Az érkezést követően a hamis papírok beszerzése volt a legfontosabb feladat a munkavállalás előtt. Ezt követően Amelia odaadta új igazolványát a helyi csirkeüzemnek munkaerőt szállító munkaerő-kölcsönző cégnek. Ezután megkapta a belépési igazolványát a munkaterületre.

Nyolcórás műszakokban, heti öt-hat napon át dolgozik a fagyos üzem padlóján, azonban minden egyes óráért 10 dollárt (körülbelül 3090 forint), vagyis kétszer annyit keres, mint a barátai és a családja otthon egy nap alatt.

Az üzemeknek pedig egyre nő a munkaerőigénye. Az Amelia munkahelyéhez közeli Wayne Farms hirdetőtáblája például nemrégiben 1500 dolláros (464 ezer forintos) bónuszt hirdetett az új munkavállalóknak, de a Pilgrim’s van úgy, hogy ennek kétszeresét adja.

A helyi üzletember, aki tulajdonosa több környékbeli munkaerő-kölcsönző cégnek is, amelyekről nincs nyilvános feljegyzés szabálysértésekről, elmondta, hogy szoros kapcsolatot építettek ki a közösséggel és biztosítja számukra, hogy ne legyen bérkülönbség.

Amelia pedig, bár tisztában van a kockázatokkal, elhatározta, hogy tovább dolgozik a csirkeüzemben. Egy nap azonban szeretne visszatérni Guatemalába. Addig is haza kell küldenie bére nagy részét, ahol szülei fizetik az uzsorásokat.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink