A mezőgazdaságnak 50 százalékkal kell növelnie termelését a következő 30 évben ahhoz, hogy élelmiszertermelési rendszereink elegendők legyenek a jövőben is. Ráadásul eközben a szén-dioxid-kibocsátásunkat is a felére kéne csökkenteni. Becslések szerint ugyanis Földünk népessége 2050-re eléri a 9,8 milliárd főt – írja a World Economic Forum.
ami a termelékenységet javítva és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet növelve csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A klímatudatos mezőgazdaság pedig nem pusztán egy vízió, hanem megvalósítható gyakorlat, ami pozitív hatást gyakorolhat a globális élelmiszerrendszerre. Ezt pedig a több mint egy évtizede tartó, Afrikában és a világ más gazdaságaiban is megvalósított gyakorlatokból láthatjuk.
A klímatudatos mezőgazdaság vagy CSA az élelmiszertermelés olyan megközelítése, amely javítja a termelékenységet, növeli az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezek a gyakorlatok lesznek alkalmasak arra, hogy a bolygó élelmezését biztosítsák a jövőben.
Drámai növekedés a termelésben
Jó néhány gazdálkodó számolt be a termelés drámai növekedéséről és a kártevők elleni hatékony védekezésről a CSA-gyakorlatok kapcsán.
kevesebb a kártevő és a betegség, a talaj nem szárad ki a száraz évszakban
– mondta Dashat Tandibua, az indonéziai Közép-Sulawesiben élő kakaótermelő, aki jelenleg az agroerdészet és az árnyékfák kezelésével foglalkozik. Tandibua
amit a terményekkel vegyes fák termesztésén alapuló agroerdészetnek tulajdonít. A CSA-gyakorlatokkal kombinálva ugyanis az agroerdészet jobb termelékenységet, kevesebb eróziót és egészségesebb ökoszisztémákat eredményez. Emellett helyreállítja a talaj egészségét, ami csökkenti a műtrágyaigényt, így növeli a jövedelmezőséget.
Nem csak a gazdák felelőssége
A termelők egyedül nem képesek a CSA kiterjesztésére. Ebben számos érdekelt félnek kell részt vennie, a kormányoktól kezdve a magánszektor szereplőin át az ellátási láncokig.
A kormányoknak először a CSA-gyakorlatok végrehajtásához megfelelő földhasználati intézményi keretet kell biztosítani, hogy elkerüljék az egymással versengő prioritásokat. Ezen kívül, az érdekelt felek közötti fokozott együttműködés is szükséges az érintett ágazatokkal kapcsolatos politikák összehangolásához.
Technológia a termelékenység fokozásáért
A termelőknek fontos megérteniük, hogy mi áll a termesztett növényeiket érintő kockázatok hátterében. Ebben segítenek például a globális éghajlati hatástérképek is a konzerváló mezőgazdaság, a vetésközi növénytermesztés, a vízgazdálkodás, a fásítás, a mulcsozás, a csökkentett vagy nem szántóföldi művelés és a takarónövények termesztésében.
A technológiai tőke kiépítése ugyanakkor magába foglalja a CSA költség-haszon elemzéseinek állami és magántámogatását is. Az egyik ilyen költség-haszon elemzést például a ghánai International Institute of Tropical Agriculture és a Rainforest Alliance végzi.
A fenntarthatósági szabványok és tanúsítványok szintén jelentős szerepet játszanak a CSA elterjesztésében. Egy 2020-as kakaó- és pálmaolaj-termelésről szóló tanulmány például kimutatta, hogy a helyes mezőgazdasági gyakorlatok bevezetését ösztönző
CSA beruházási tervek már világszerte készülnek
Bár az ügyben még nagy lépésekre van szükség, a CSA kiterjesztésére vonatkozó tervek már világszerte készülnek. A Világbank is elkészítette CSA beruházási terveit, amelyeket számos partnerrel, köztük a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Központ és az Afrikai Mezőgazdasági Kezdeményezéssel közösen dolgoztak ki.
A beruházási tervek konkrét CSA beruházási lehetőségeket tartalmaznak. Segítségükkel a magánszektor és más érdekelt felek is megalapozott befektetési döntéseket hozhatnak a meghatározott CSA-technológiákról.
A CSA-ba történő állami beruházásokat pedig prioritásként érdemes kezelni, hisz a mezőgazdaság sok ország számára a gazdaság egyik fő támasza.
Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn
