Hektáronként 10 ezer forintot is fizetnek a szénmegkötő gazdálkodásért

Forrás: Freepik
A szén-dioxid-piacon a szénmegkötő gazdálkodásért akár 10 ezer forintot is fizetnek a cégek hektáronként. A kibocsátáscsökkentés igazolásához viszont a kézzel írott feljegyzéseknél többre van szükség.

A gazdálkodók újoncként érezhetik magukat, amikor az újdonsült, digitális adatokon alapuló szén-dioxid-piaccal találkoznak. Ezen a piacon ugyanis a cégek segítenek összehozni a szén-dioxid-semlegességre törekvő vállalkozásokat a gazdálkodókkal – derül a Successful Farming tudósításából. Tehát, a gazdálkodók azért kapnak kifizetést, hogy olyan módon termesszenek növényeket vagy tartsanak állatokat, amely az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázokat, mint a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid és a metán, megkötik. Röviden,

a gazdáknak fizetnek a cégek a klímabarát gazdálkodásért.

Ilyen, kiemelt szerepű gazdálkodási módok közé tartozik például a forgatás nélküli konzerváló talajművelés, a takarónövények használata, vagy a nitrifikációgátlók alkalmazása, amely megakadályozza, hogy a talajban lévő baktériumok a trágyából származó ammónium nitráttá alakuljanak.

A szén megkötésében a magánszektor szereplőinek létfontosságú szerepe van az éghajlat-politikai intézkedések megvalósításában, ahogy azt a PwC szakérője, Lengyel András is megfogalmazta korábban. Erre pedig már működő gyakorlatokat is látunk. Az egyik ilyen példa a Bayer programja, amelyben a cég hektáronként 9 dollárt (közel 3000 forintot) is fizet a termelő által bevezetett vagy bevezetni tervezett gyakorlatokra.

A termelők kiválaszthatják, hogy mely földekkel kívánnak részt venni a programban, és milyen gyakorlatokat hajtanak végreezeken a földeken

– mondja Lisa Streck, a Bayer Carbon üzleti modell termesztői programjának vezetője.

A Corteva Agriscience programja hektáronként 6 és 30 dollár (közel 2 és 10 ezer forint) közötti kifizetéseket kínál, attól függően, hogy mennyi szénmegkötés valósul meg. A piaci előrejelzések szerint pedig a gazdálkodók szén-dioxid-kreditenként (egy kredit 1 tonna szén-dioxidnak felel meg) akár 30 dollárt, azaz közel 10 ezer forintot vagy még többet is kereshetnek majd a nyilvántartásból származó kreditenként 15 dolláros (mintegy 5 ezer forintos) garantált minimális kifizetés mellett.

Ugyan a gazdálkodók az első évben átlagosan csak 0,2-1 kreditet termelnek hektáronként, de ez idővel növekszik – mondta Ben Gordon, a Corteva szén-dioxid és ökoszisztéma-szolgáltatások globális portfóliójának vezetője. Chris Harbourt, az Indigo Ag globális szén-dioxid-vezetője, – amely cégen keresztül a Corteva kötött nemrégiben megállapodást a szén-dioxid-kreditek ellenőrzésére és mérésére – szerint

a gazdáknak azt kell észben tartaniuk, hogy a szén-dioxid piacok megismerése többéves folyamat,

ahogyan az is eltart egy ideig, míg látják a rendszer agronómiai előnyeit. Fontos, hogy a gazdálkodók már most elkezdjenek döntéseket hozni néhány ilyen gyakorlat alkalmazásáról, mielőtt belépnének egy ilyen programba. Az agronómiai és természetvédelmi gyakorlatok számos előnyt eredményezhetnek – mondja Liz Hunt, a Syngenta fenntartható és felelős üzletágának vezetője. Hiszen

más kifizetések is léteznek.

Vannak ugyanis olyan piacok is, amelyek számszerűsítik a vízminőséget, az előnyöket, vagy a biológiai sokféleséget, amelyek ezekből a gyakorlatokból származhatnak.

Habár az említett három cég magyarországi vállalatai egyelőre nem működtetnek itthon hasonló programokat, a Bayer európai szén-dioxid programjában már együttműködik a francia, spanyol, belga, dán, német, ukrán illetve brit termesztőkkel a klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáért – számolt be Lionnel Alexandre, a Bayer Crop Science európai, közel-keleti és afrikai szén-dioxid-üzletágának vezetője. A Syngenta még nem működtet ilyen programot, de elindította a Contivo szakmai szaktanácsadói programját, amelyben a talajművelés, a tápanyagutánpótlás, a növényválasztás és a termelési stratégia kiépítésében segítenek a magyar gazdáknak. A világ 140 országában jelen lévő Corteva pedig nagyszabású fenntarthatósági célokat tűzött ki maga elé, 2030-ig ugyanis 25 millió gazdálkodó számára tartanak tréningeket és 500 millió kistermelő életminőségét javítják termékeik és szolgáltatásaik révén – mondta a Corteva Agriscience közép-európai régióigazgatója, Jean-Philippe Riffat. Elképzelésük alapján úgy csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása, hogy közben nő a terméshozam.

A digitalizálás kulcstényező

Liz Hunt szerint először a gazdáknak kell rendbe kell tenniük a nyilvántartásukat, ugyanis az egész folyamat a szükséges termelési nyilvántartásokon múlik. A szén-dioxid piac csak a hab a tortán, mert az csak az adatközpontú megoldásokon alapszik. A szén-dioxid-piaci ajánlatok ugyan eltérő protokollokkal rendelkeznek, a Syngenta üzletág vezetője szerint ugyanazokra az alapadatokra van szükségük.

A szén-dioxid-megkötés vagy a kibocsátáscsökkentés igazolása a kézzel írott feljegyzéseknél többre lesz szükség.

Ugyanis valamennyi programnak lesz monitoring, jelentéstételre szolgáló és ellenőrzési platformja is. Így azok a gazdálkodók, akik digitalizálják a gazdaságuk nyilvántartásait, jól felkészültek lesznek arra, hogy részt vegyenek az általuk választott szén-dioxid-programban.

Milyen kérdéseken gondolkozzanak a gazdák, ha részt vennének egy ilyen programban?

  • Kapnak-e pénzt a korábban alkalmazott gyakorlataikért?
    Sokan már régen alkalmaznak ilyen gyakorlatokat. Arra azonban, hogy ezek illeszkednek-e majd a szén-dioxid-programokba, nem lehet egységes választ adni. Egyes cégek ugyanis olyan gyakorlatokért fizetnek, amelyeket a gazdálkodó a piac indulása előtt már alkalmazott, míg mások nem.
  • Hány évre vonatkozik a szerződés?
    Ez nemcsak a nyilvántartást, hanem a szén-dioxid-ellenőrzési folyamatát is befolyásolhatja. Egyesek megkövetelik a gazdáktól, hogy már a szerződéskötés előtt agronómiai adatokat szolgáltassanak a modell alátámasztására.
  • Hogyan mérik a szén-dioxid-megtakarítást?
    Fontos megérteni azt, hogy hány talajminta szükséges a szántóföldön, és hogy ezek hogyan alkalmazhatók a szénmegkötési vagy a kibocsátáscsökkentési számszerűsítő modellekhez. A programok a mérés és a modellek kombinációját jelentik.
  • Hogyan fedezi a program az előre nem látható körülményeket?
    Néha a gazdálkodás nem a tervek szerint alakul. Egy szántóföldön például a tömörödés enyhítése érdekében szükség lehet javító talajművelésre. Emiatt a megkötött szén-dioxid, amelyért a gazdálkodónak fizettek, eltávozhat. Vannak olyan piacok, amelyek „pufferalapokat” kínálnak, lehetővé téve a váratlan gyakorlatváltoztatásokat, és amelyek alapján a gazdálkodót nem büntetik.

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn