Háromszoros termésnövelésre képes a mesterséges intelligencia

Forrás: Európai Bizottság
Megvan a válasz a sokszor feltett kérdésre: ha versenyeztetjük a mesterséges intelligenciával támogatott és a hagyományos termesztést, akkor a gépek fognak nyerni. Kínában összecsapott a két gazdálkodói forma és az intelligens érzékelők, a modellezés és az automatizálás aratott győzelmet háromszoros termésmennyiség növekedéssel.

Sokan kíváncsiak arra, hogy a mesterséges technológia használata a termelésben valóban fokozza-e a termelékenységet és megtérül-e a használata. A kínaiak megadták a választ, méghozzá számszerűsített eredményekkel: az intelligens technológia akár háromszoros termésmennyiség növekedést, és jobb megtérülést tesz lehetővé a hagyományos termesztési módszerekkel szemben. A World Economic Forum beszámolója alapján az eredményhez a két termesztésfajta összecsapására volt szükség az epertermesztés versenyszámában.

A mesterséges intelligencia hatására 2035-re a fejlett országok munkatermelékenysége akár 40 százalékkal is nőhet az Accenture and Frontier Economics elemzése szerint, a legnagyobb gazdasági növekedés pedig Svédországban, az Egyesült Államokban és Japánban várható. Bár a negyedik ipari forradalom technológiái az emberek és gépek közötti munkamegosztás változása miatt 2025-re 85 millió munkahelyet szűntethetnek meg, miközben 97 millió új szerepkört alakítanak ki.

Hogy kiderüljön, a mesterséges intelligencia vagy a hagyományos termesztési módszerek a termékenyebbek és gazdaságosabbak, Kínában megrendezték a Pinduoduo (Kína legnagyobb agrár-technológiai platformja) nevű intelligens mezőgazdasági versenyt, amelynek során a mesterséges technológia adatelemzése, intelligens érzékelői és üvegházi automatizálása segítette az „adattudós” csapatokat a hagyományos termesztést alkalmazó csapatokkal szemben. Mindez négy hónapig tartott.

A mesterséges intelligencia pedig hatalmas termelékenység növekedést eredményezett; a kínai gazdák versenyében a gépek nyertek.

A mesterséges intelligencia alkalmazói átlagosan 196 százalékkal több epret termeltek súlyra vetítve, mint a hagyományos gazdák. Sőt, a befektetés megtérülése tekintetében is közel 75 százalékkal múlták felül a hagyományosan termesztő gazdákat.

A megmérettetés során, amelynek szervezésében a Kínai Mezőgazdasági Egyetem és az ENSZ is részt vett, az volt a technológiai csapatok legnagyobb előnye, hogy

az üvegházak automatizálásával képesek voltak szabályozni a hőmérsékletet és a páratartalmat. Az intelligens érzékelőkhöz kapcsolt technológiák segítségével pedig a víz- és tápanyagfelhasználás szabályozásában is pontosabbak voltak a hagyományosan gazdálkodóknál, akiknek a feladatokat kézzel és tapasztalattal kellett megvalósítaniuk.

A verseny segített a hagyományos gazdálkodóknak és az adattudósoknak jobban megérteni egymás munkáját, és azt, hogy miként tudnának együttműködni mindenki előnyére – mondta a Zhi Duo Mei csapat vezetője, Cheng Biao, aki a vetélkedőt követően még egy céget is alapított, hogy technológiájával mezőgazdasági szövetkezeteknek segítsen, hisz óriási volt az érdeklődés a csapat iránt.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink