A kínai vámhatóság áprilisban új élelmiszerbiztonsági szabályokat tett közzé, amelyek szerint az év végéig minden külföldi élelmiszer-előállító, -feldolgozó és -tároló létesítményt be kell jegyeztetni ahhoz, hogy az áruk Kínában forgalomba kerülhessenek – tudósít a Reuters. Az ír whisky, a belga csokoládé és az európai kávémárkák gyártói igyekeznek megfelelni az új kínai élelmiszer- és italszabályoknak, de a január 1-jei határidő közeledtével sokan attól tartanak, hogy termékeik nem jutnak be a kínai piacra. A szükséges regisztrációs kódok megszerzésének módját ismertető eljárásokat ugyanis csak októberben adták ki, sőt, az önregisztrációra jogosult vállalatok számára is csak a múlt hónapban indult el egy kínai weboldal.
Kína élelmiszerimportja
Kínában az elmúlt években megugrot, és folyamatosan növekszik a középosztály élelmiszer-kereslete. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) jelentése szerint 2019-ben 89 milliárd dollárt tett ki, amivel Kína a világ hatodik legnagyobb élelmiszer-importőrévé vált. Kína egyébként évek óta próbálkozik az élelmiszerimportra vonatkozó új szabályok bevezetésével, ami az exportőrök ellenállását váltotta ki. A szabályok legutóbbi iterációját felügyelő Kínai Vámhivatal (GACC) kevés magyarázatot adott arra, hogy miért vonatkoznak a követelmények minden élelmiszerre, még az olyan alacsony kockázatúnak tartott termékekre is, mint a bor, a liszt és az olívaolaj. Az élelmiszerek, különösen a hűtött és fagyasztott élelmiszerek vámkezelését Kínában már az elmúlt évben is komoly késedelem nehezítette a koronavírus-tesztelés és a fertőtlenítési intézkedések miatt.
Január 1-je után komoly fennakadások elé nézünk.
– mondta egy európai ország pekingi diplomatája, aki az új intézkedésekkel kapcsolatban segíti az élelmiszertermelőket. Szakértők szerint az új szabály a kínai kikötőkbe érkező nagy mennyiségű élelmiszer jobb felügyeletét szolgálja, és a kormány helyett a gyártókra hárítja az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos felelősséget. A szabályok a Kínába exportálandó késztermékeket előállító létesítményekre vonatkoznak, kevés rugalmasságot adnak a beszerzés vagy a címkék megváltoztatására.
amelyeket az exportáló országok élelmiszerügyi hatóságainak október végéig kellett regisztrálniuk. Az alacsony kockázatú élelmiszereket előállító létesítmények pedig egy novemberben indult, de nem mindig működő weboldalon regisztrálhatják magukat. Bár a honlappal kapcsolatban Li Xiang, a Chemical Inspection and Regulation Services Ltd (CIRS) Europe üzletfejlesztési menedzsere elmondta, hogy a kínai rendszer már működik, csupán az angol nyelvű van még próbaverzióban.
A GACC nem válaszolt arra, hogy miért nem adtak több időt az élelmiszergyártóknak a felkészülésre, pedig az Európai Unió idén már négy levelet is küldött a kínai vámhatóságnak, amelyben egyértelműbb szabályokat és több időt kért a végrehajtáshoz – mondta Damien Plan, az Európai Unió pekingi küldöttségének mezőgazdasági tanácsosa.
Bár gyakorlatilag haladékot ad a már kiszállított termékeknek a kínai vámhivatal azzal, hogy hogy a végrehajtás csak a január 1-jén vagy azt követően előállított árukra vonatkozik. Hivatalos közlemény erről azonban még nem született. A haladék ellenére több diplomata és exportőr állítja, hogy
Az új szabályokat „nem vámjellegű kereskedelmi korlátnak” nevezte Andy Anderson, a Western United States Agricultural Trade Association (WUSATA), az amerikai élelmiszerexportot támogató kereskedelmi csoport ügyvezető igazgatója.
Nincs sok idő arra, hogy megértsük, mik a követelmények, és azt hiszem, ez a legfőbb aggodalom a tagságunk részéről.
– mondta Robert Maron, az Egyesült Államok Szeszesitalok Tanácsának nemzetközi kereskedelmi alelnöke. A CIRS Ireland által segített ír whiskygyártók közül pedig eddig még egy sem tudott regisztrálni, hisz egyelőre nem világos számukra, mi történik, ha az áruk a csomagolásra ragasztott, előírt regisztrációs kódok nélkül érkeznek.
A kínai hatóságok információi szerint nem lesz türelmi idő.
Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn