Drasztikusan visszaesett a németek húsfogyasztása

Ma már a megkérdezett németek fele korlátozza tudatosan húsfogyasztását, és csak minden ötödik német eszik naponta húst.

Jelentősen megnőtt húskészítményeket helyettesítő növényi eredetű alternatívák napi fogyasztása – ismertette a Német Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) 2023-as táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérésének eredményeit Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter. A FruitBeB által ismertetett beszámoló szerint 2015-ben még csak minden harmadik megkérdezett (34 százalék) mondta azt, hogy minden nap eszik húst – jelenleg ez minden ötödik (20 százalék) németre igaz.

A megkérdezettek csaknem fele (46 százalék) tudatosan korlátozza a húsfogyasztást, és nagy az igény az átláthatóságra is, például az összetevők és az eredet megjelölésével kapcsolatosan.

Özdemir kifejtette, hogy a táplálkozási szokásokról szóló felmérés világossá teszi, hogy melyek a legfontosabb tényezők a németek számára, amikor az étkezésről van szó. Szerinte természetesen jó ízűnek kell lennie az ételnek, de a fenntarthatóság témája egyre több fogyasztó számára lényeges: tudni akarják, hogy milyen összetevők vannak az élelmiszerben, és hogy azt környezet- és éghajlatbarát módon állították-e elő. A lakosság egyre ritkábban fogyaszt húst, és ez nem csak a fiatalabbak körében igaz. „A gyártók és a kiskereskedők számára a növényi alapú táplálkozás már régóta milliárdos piaccá vált, ahogy azt a világ legnagyobb élelmiszeripari szakvására, az Anuga most ismét megmutatta Kölnben. Németországban az étkezési kultúra rohamosan fejlődik, de nem szabad kultúrharcot csinálni belőle – fejtette ki.

A megkérdezettek egyértelmű véleményt fejtettek ki az állatjóléttel kapcsolatos hozzáállásukban: a túlnyomó többség azt szeretné, ha a politikusok a kíméletes állattartást támogatnák (91 százalék) A felmérés a helyi mezőgazdasági termékek megbecsülését is dokumentálja, mivel a megkérdezettek mintegy négyötöde (78-88 százalék) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a tojás, a kenyér, a gyümölcs, a zöldség, a hús és a kolbász az adott régióból származzon. Özdemir erre így reagált: „Büszke vagyok a mezőgazdaságunkra és az ágazatban előállított nagyszerű termékekre. A polgárok is bíznak ebben. A jó ételek nagyon is közel állnak hozzánk. A nemzeti eredetmegjelölés kiterjesztésével támogatjuk a fogyasztókat a vásárlási döntéseikben – ez régóta megfogalmazott igény a mezőgazdaság részéről”.

A BMEL célja, hogy a jó és egészséges táplálkozást minden ember számára lehetővé tegye – jövedelemtől, képzettségtől és származástól függetlenül. Ehhez a miniszter fontos eszköznek tekinti a szövetségi kormány új táplálkozási stratégiáját, amelyet az év végéig el kell fogadni. A legfőbb cél, hogy a bölcsődékben, iskolákban és étkezdékben változatosabb ételeket, valamint a szupermarketekben nagyobb választékot biztosítsanak egészséges és fenntartható élelmiszerekből. Cem Özdemir szerint az emberek jó, egészséges és fenntartható étrendet szeretnének. Az, hogy mi kerül a tányérunkra, egy nagyon személyes döntés, és az is marad. A táplálkozási stratégia pedig segít majd abban, hogy az embereknek valódi választási lehetőségük legyen az étkezési döntéseiket illetően.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink