A világjárvány kitörése előtt Bulgáriában felélénkült az élelmiszerek és italok piaca, a fogyasztói bizalom és a jövedelmek növekedésének, a munkanélküliség csökkenésének, valamint a turisták stabil számának köszönhetően. A vírus berobbanása utáni bizonytalanság ellenére a bolgár kiskereskedelmi forgalom tavaly növekedésnek indult. Az országban a fogyasztói szokások egyre inkább a minőségi termékek irányába mozdulnak el, mialatt az élelmiszer-feldolgozás gyorsan fejlődik. A speciális zöldség- és gyümölcsboltok, valamint a tej- és hústermék üzletek hulláma is elérte az országot, de várhatóan a bulgáriai hipermarketek és diszkontok is tovább fognak terjeszkedni a következő években. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) decemberi jelentése a bolgár élelmiszerpiac helyzet és a várható trendek mellett a bolgár piacra lépés fontos tudnivalóiról is beszámol.
Gyors tények (Bulgária, 2020)
Népesség: 6,92 millió fő
GDP: 75,3 milliárd dollár
Egy főre jutó GDP: 10,853
Élelmiszer export – mezőgazdasági és kapcsolódó termékek: 2,33 billió forint (6,25 milliárd dollár)
Élelmiszer import – mezőgazdasági és kapcsolódó termékek: 1,68 billió forint (5,18 milliárd dollár)
A bolgár élelmiszer-kereskedelemről
Bár Bulgária GDP-növekedése 2016 óta 3 százalék felett volt, 2020-ban a Covid-19 miatt a bolgár GDP 4,2 százalékkal csökkent és az ország 2020-ban 2,73 milliárd dolláros (888 milliárd forint) áruforgalmi deficittel rendelkezett. Ugyanakkor,
Az ország vezető élelmiszer-feldolgozó ágazatai közé a tejtermékek, a pékáru, a cukor, a csokoládé és az édességek, a napraforgóolaj, a vörös- és baromfihús, a tojás és az üdítőitalok előállítása, a kertészeti feldolgozás valamint a bortermelés tartoznak. A Covid-19 nem csak negatív hatással volt az ország gazdasági mutatóira, hiszen azóta jelentősen bővült a bolgár élelmiszeripari e-kereskedelem, a városi fogyasztók pedig egyre inkább igénylik a magasabb minőséget és az egészségesnek tartott termékeket.
Bulgária elsődleges kereskedelmi partnerei egyébként az uniós tagállamok, az ország élelmiszer-kiskereskedelmi forgalma 2020-ban elérte a 7,45 milliárd dollárt (2,4 billió forint), ennek több mint felét a modern kiskereskedelmi értékesítés tette ki.
Bővülő bolgár élelmiszer-kereskedelem
A világjárvány kitörése és az azt követő gazdasági bizonytalanság, valamint növekvő munkanélküliség után a bolgár fogyasztók a vásárlási szokásai az alapvető élelmiszerek felé terelődtek. Ezzel egyidejűleg a vevők által „egészségesnek” tartott termékek kiskereskedelmi forgalma is megnőtt. A bolgár kormány pedig eközben előírta a kiskereskedőknek, hogy bolgár húst, tejtermékeket, tojást, mézet, halat és helyi kertészeti termékeket forgalmazzanak helyi termékmarketing-rendszer keretében. Az USDA szófiai mezőgazdasági szolgálata arra számít, hogy a következő néhány évben
A bulgáriai élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek száma 2020-ban 41 067 volt, ebből 3 332 modern élelmiszerüzlet. Az Euromonitor szerint 2020-ban a modern kiskereskedelmi forgalom elérte a 4,32 milliárd dollárt (1,4 billió forintot) amivel a piaci részesedése 58 százalék volt. A fennmaradó 42 százalékot, közel 3,13 milliárd dollárt (1 billió forint), a 37 735 hagyományos élelmiszerüzlet forgalma termelte Bulgária-szerte.
A bolgár modern kiskereskedelem várhatóan a következő években is fenntartja mérsékelt növekedési pályáját. A hagyományos kiskereskedelemben az előrejelzések szerint azonban az eladások és az üzletek számának csökkenésére számíthatunk.
A Covid-19 járvány ellenére Bulgária élelmiszer-kiskereskedelmi piaca 2020-ban tovább fejlődött, az online kereskedelem jelentős növekedést ért el. Bár a népességfogyás, az elvándorlás, a munkaképes korú népesség csökkenése akadályozhatják a jövőbeli hosszú távú növekedést. Ezzel szemben a növekvő bérek, a várható gazdasági növekedés, a stabil turisztikai ágazat, a Covid-19 utáni fellendülés, valamint a jó minőségű és egészségesebb élelmiszerek iránti növekvő kereslet elősegíti majd a következő évek tartós növekedését.
Az 5 legnagyobb bolgár kiskereskedelmi élelmiszerlánc tavalyi bevételei
A legnagyobb bolgár kiskereskedők közül háromnak nőtt a bevétele 2020-ban; a Kaufland kétségtelenül vezető helyen áll mintegy hat százalékos növekedéssel (1,09 milliárd dollár), majd a Lidl következik közel 17 százalékos növekedéssel (847 millió dollár). A Billa kevesebb mint egy százalékos csökkenésről számolt be (504 millió dollár). A Metro Cash and Carry mintegy 11 százalékos csökkenést szenvedett el (482 millió dollár). A Fantastico, az egyetlen helyi lánc az első ötben – amelynek 45 üzletéből 41 a fővárosban, Szófiában található -, nyolc százalékos növekedést jelentett (392 millió dollár).
Stratégia a bolgár piacra lépéshez
A legtöbb bolgár nemzetközi kiskereskedelmi lánc a termékeket más európai országokban lévő vállalati ellátási csatornáin keresztül szerzi be. A közelmúltban a közvetlen import felé történt elmozdulás az importőröktől vagy közvetítőktől való beszerzéssel járó magasabb költségek elkerülése érdekében, de ez még mindig korlátozott. A nagyobb bolgár kiskereskedők közé tartozik a Kaufland, a Lidl, a Billa, a Metro, a Fantastico és a CBA.
A bolgár vevőkkel érdemi kapcsolatok kialakításához erősen ajánlott egy bulgáriai látogatás, melynek során célszerű termékmintákat hozni, mivel sok importőr és kiskereskedő nagymértékben támaszkodik szubjektív tényezőkre, amikor a képviselendő új termékekről dönt. Bár az értékesítési és marketingtechnikák Bulgáriában egyre fejlődnek,
Az amerikai élelmiszer- és italszállítók, különösen a nagyobb értékű kategóriákban, a piaci oktatásra, értékesítési képzésre és a márkafejlesztésre összpontosítva próbálják enyhíteni a bolgár árengedmények iránti igényeket. Az újonnan piacra kerülő termékek esetében megfontolandó marketingtámogatás nyújtása az importőröknek. A bolgár fogyasztók hajlandók felárat fizetni az „egészségesnek” vagy „táplálónak” tartott termékekért, mint például a pékáruk, édességek, levesek, olajok és zsírok, valamint a táplálékkiegészítők széles választéka – ezek a termékkategóriák a táplálkozási és egészségügyi üzeneteken alapuló marketingstratégiákban rendkívül sikeresnek bizonyultak.
A bolgár nyelvtudás nem elengedhetetlen az országban való üzletkötéshez, sokan jól beszélnek angolul, különösen a 40 év alattiak. Fordítási szolgáltatásokat könnyű találni és az olyan írott anyagok, mint a vállalati információk és termékismertetők sokkal nagyobb visszhangra találnak, ha bolgárra fordítják őket. A bolgár élelmiszer-szabványok és -előírások egyébként harmonizálva vannak az uniós előírásokkal. A bolgár élelmiszer-feldolgozók betartják a HACCP-t.
Erősödik a hipermarketek piaci pozíciója
Bulgária élelmiszer-exporttermékeinek 80 százaléka más uniós országokból érkezik. Más külföldi piacokkal ellentétben a bolgár kisboltok és a hipermarketek árai között nincs jelentős különbség, mivel a piac erősen fragmentált. Egyes kisboltok azonban nem képesek ellenállni a modern láncok nyomásának, mivel választékuk több alaptermékre korlátozódik. Ahelyett, hogy megszűnnének, ezek a szereplők inkább egy ismertebb franchise-rendszer részévé válnak. A kisebb üzletek, különösen a kisvárosokban, élvezik a hűséges vásárlók előnyeit, és igyekeznek kielégíteni egyéni igényeiket.
Kialakulóban van a kis, speciális zöldség- és gyümölcsboltok, valamint a tej- és hústermékek üzleteinek hulláma Bulgáriában. Ezek az üzletek igyekeznek a kényelemre, valamint a bio, friss és helyi élelmiszerekre összpontosítani. A bolgár kiskereskedelmi ágazat pedig profitál ebből a tendenciából, mivel az új üzleti modellek révén több választási lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak.
A Kaufland előreláthatólag piacvezetőként érvényesül, míg a Lidl és a Billa új üzletek megnyitásával és egyre versenyképesebbé váló költségekkel növeli piaci részesedését. A sajátmárkás termékek piaci részesedése bizonyára szintén növekedni fog az országban. A kiskereskedők kisebb városokba való terjeszkedése és a kényelmi formátumú üzletek egyre nagyobb piaci részesedést vesznek el a független élelmiszerüzletektől, és így tovább erősítik a kiskereskedők tárgyalási pozícióját.
A hagyományos kiskereskedelem pedig valószínűleg alulteljesít majd a modernhez képest, mivel a jelentősebb kiskereskedők inkább a sűrűn lakott városközpontok felé mozdulnak el, ahol kényelmi üzleteket és kisebb szupermarketeket nyitnak. Ugyanez a csökkenő tendencia prognosztizálható a gyümölcsökre, zöldségekre, tej- és hústermékekre szakosodott kisboltok esetében is, amelyek a friss termékekre helyezik a hangsúlyt.
A bolgár piac legjobb értékesítési potenciállal rendelkező termékei
- Szeszesitalok – stabil piac, nagy márkaválasztékkal.
- Mogyoró/diófélék és szárított gyümölcsök – erős kereslet a mandula, a pisztácia, a földimogyoró és az áfonya iránt. A pekándió és a dió iránti kereslet is növekszik.
- Bor – a piac folyamatosan bővül a növekvő változatosság és minőség mellett. A legdinamikusabb és legerősebb piaci jelenlétet a felső kategóriás importált borok szegmense mutatta.
- Rágcsálnivalók/ gabonafélék – az amerikai vállalatoknak kemény versenyben kell helytállniuk az uniós termelőkkel szemben. A popcorn teszi ki az amerikai rágcsálnivaló-import nagy részét. A helyi fogyasztók az amerikai snacktermékeket jó minőségűnek és versenyképes árúnak tartják. Az amerikai mikrohullámú pattogatott kukorica, a reggeli gabonafélék és egyes édességtípusok a legnépszerűbbek.
- Marhahús – Az amerikai első osztályú marhahús egyre népszerűbb a felső kategóriás éttermekben és várhatóan bővíti piaci jelenlétét, tekintettel az élelmiszer-szolgáltatási ágazat Covid-19 utáni pozitív fejlődésére.
- Hal és tenger gyümölcsei – Bulgária nettó importőre a halaknak és tenger gyümölcseinek, főként a fagyasztott halaknak (szürke tőkehal, makréla, lazac, tintahal, tőkehal), valamint a homárnak és más magasabb minőségű kagylóknak.
- Hüvelyesek (szárított bab és lencse) – a hüvelyesek piaca jól fejlett az országban, kedvező kereslettel és magas egy főre jutó fogyasztással. A kilátások nagyon jók a piacon tapasztalható növekvő termékdiverzifikációnak, valamint a fogyasztói ízlésnek a magasabb értékű hüvelyesek és az új termékek irányába történő fejlődésének köszönhetően.
Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn
