Nincs egyszerű helyzetben az a gazdálkodó, aki egy osztatlan közös tulajdonú földet szeretne bérbe venni. Sokszor még az sem segít a helyzetén, hogy a tulajdonosok többségével egyébként már megállapodott, hiszen a közös tulajdonú földek bérbeadásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulására szükség van. (Lásd korábbi cikkünket az osztatlan közös tulajdon körüli tévhitekről.)

Van azonban egy olyan lehetőség, amellyel elég nagy önállóságot érhetünk el az ingatlan egyes részeit illetően, ez pedig az úgynevezett használati megosztás jogintézménye.

Miért baj az, ha osztatlan közös tulajdonban van egy földterület?

Az osztatlan közös tulajdon egy olyan sajátos jogi forma, melyben az összes tulajdonostárs a földterület valamennyi négyzetmétere fölött közösen rendelkezik és minden barázdáját közösen használhatja. Mivel a gyakorlatban ez kivitelezhetetlen lenne, ezért jobb esetben már eddig is kialakult valamiféle, hallgatólagos használati rend a tulajdonosok között. Látjuk azt is, hogy mostanában nagy népszerűségnek örvend a tulajdoni hányadok adásvétele (hiszen kiemelt elővásárlási jog jár együtt vele), de nyilvánvaló, hogy ezeknek a vásárlásoknak is az a célja, hogy a területek később majd 1/1-es tulajdonba kerüljenek. Felkeresni a sokszor már rég elhunyt vagy ismeretlen tulajdonostársakat, gondozni az elhanyagolt területeket, vágni a parlagfüvet, irtani a gyomnövényeket, mind-mind olyan feladat, amely az ilyen szétaprózódott földekhez hozzátartozik. Az sem segíti a tulajdonosi szemlélet kialakulását, hogy a bankok az ilyen tulajdoni hányadokat általában nem fogadják el hitelfedezetként, arról nem is beszélve, hogy egy beruházás megvalósításához valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges lenne. Az ilyen problémákra jelenthet megoldást a használati megosztás jogintézménye.

Mire jó a használati megosztás?

Fontos tudni, hogy a használati megosztás nem minősül önálló használati jogcímnek (hiszen továbbra is tulajdonosként használják a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden tulajdonostárs hozzájárulása, sőt, ha a tulajdonostárs nem válaszol a megkeresésünkre, azt az ő részéről beleegyezésnek kell tekinteni. A használati megosztás egyértelmű jogalapot teremt például az egyes támogatások lehívásához [pl. a területalapú támogatáshoz – 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bek. c) pont]. Egy gazdálkodó tulajdonostárs számára pedig további távlatokat nyithat a többlethasználati megállapodás lehetősége, melyre a használati rend kialakítása után van lehetőség és amellyel kifüggesztés, sőt a többi tulajdonostárs jóváhagyása nélkül szerezhetünk többlethasználatot

Hogyan hozzuk létre a használati megosztást?

A területalapú támogatásnak vagy a többlethasználatnak előfeltétele a használati megállapodás, amit viszont írásba kell foglalni. Létrehozásához

Könnyítés az is, hogy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostársak esetében, akiknek a lakcíme nem azonosítható kellő pontossággal (például lakcíme: New York, USA), vagy akitől a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, illetve „elköltözött” vagy ha a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott. A kisebbségben lévő tulajdonostársak számára viszont garanciát jelent az a lehetőség, hogy ha a tulajdonostársak (tulajdoni hányadok alapján számított) legalább egytizede az ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor már kétharmados döntés szükséges a létrehozásához. Hogyan indítsuk el az eljárást? A kezdeményező tulajdonostársnak első lépésként a tervezett megállapodást írásban, igazolt módon közölnie kell a tulajdonostársakkal (fontos, hogy a tulajdoni lapon szereplő címükre postázzuk tértivevényes küldeményként), legalább 60 napos határidőt hagyva a válaszadásra. Amennyiben a másik fél nem válaszol, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni. Az eljárás a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentéssel zárul, amihez ne felejtsük el csatolni a használati renddel berajzolt térképet.

Mire kell még figyelni?

Garanciális rendelkezés, hogy minden tulajdonostárs számára biztosítani kell a saját területének a megközelíthetőségét, akár a más területén történő átjárással is. Fontos az is, hogy amennyiben haszonélvezeti jog van bejegyezve a területre, úgy a haszonélvezőt is értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lényeges feltétel, hogy a használati megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek a tényét. Ebből az is következik, hogy időhatározás nélkül semmisnek minősül a megállapodás, ha viszont határozatlan időre hozták azt létre, akkor a hatálya kiterjed a jogutódokra is (például adásvétel után az új tulajdonosra). Magától értetődik az is, hogy a használat átengedése (például többlethasználati megállapodással) egyébként nem tarthat hosszabb ideig, mint ameddig a használati rend fennáll. Egy kúriai döntés nemrég egyértelművé tette azt is, hogy

Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy mi történik, ha a közös tulajdont megszüntetik például kiméréssel: ilyen esetben megszűnik a közös tulajdon, tehát a használati rend is hatályát veszti. Fontos viszont, hogy az osztási sorrendnél nem kötelező alapul venni az eddigi gyakorlatot (magyarán előfordulhat az, hogy a kimérésnél más területet kapnak, mint amit eddig használtak).

A használati megosztást a 2013. évi CCXII. törvény [Fétv.] 69-71. §-a szabályozza.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára