Az agrártörvények egyik leggyakrabban hivatkozott alanya a földhasználó. Hozzá kapcsolódik a művelési kötelezettség, ő az, akit bejegyeznek a földhasználati nyilvántartásba és ő az, akit elővásárlási jog illet meg a terület értékesítésekor. Támogatási szempontból viszont tágabb az a kör, akit jogszerű földhasználónak nevezünk, hiszen a támogatást igénybe vevő nem feltétlenül esik egybe azzal, aki a földet ténylegesen megműveli.

A téma aktualitásához nem férhet kétség, hiszen épp az egységes kérelmek benyújtásának időszakában vagyunk, így remélhetőleg hasznos információkkal tudunk szolgálni a gazdatársak számára.

Mi dönti el, hogy ki lesz a jogszerű földhasználó?

Az alaptétel az, hogy a kérelem benyújtójának a támogatás igénylésekor jogszerű földhasználattal kell rendelkeznie az adott területre. Ha valaki támogatást igényel, őt mindaddig jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg az érintett terület nagyságával, elhelyezkedésével vagy a használati jogviszonnyal szemben nem merül fel kétség. Ilyen kétség lehet viszont például az, ha többen is igényelnek támogatást az adott területre (de ez általában egy adategyeztetéssel könnyen tisztázható). Előfordulhat ugyanis, hogy egy földrészletre több személynek is van bejegyzett jogcíme, például a területnek van tulajdonosa, haszonélvezője és haszonbérlője is egyszerre. Az ilyen többes jogcímek kezelésére került meghatározásra az a sorrend, melyet a 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdése tartalmaz és amely eldönti, hogy több lehetséges igénylő közül ki jogosult a támogatásra.

Ki minősül jogszerű földhasználónak?

Hogy melyik időpontot kell figyelembe venni a jogosultság fennállására, azt a jogszabály egyértelműen meghatározza: aki a jogvesztő benyújtási határidő utolsó napján azaz június 9-én az adott jogcímmel rendelkezik, azt úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsága a teljes támogatási időszakra fennáll (kivétel ez alól például az AKG vagy az Öko támogatás igénylése, ahol a teljes naptári évre kell igazolni a földhasználatot).

Jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrendben:

a.) az a földhasználó, akit a földhasználati nyilvántartásba bejegyeztek

b.) az, akit a családi gazdaság (ŐCSG) képviselőjeként bejegyeztek vagy akit az ŐCSG szerződés képviselőként megnevez (ehhez a bejegyzett földhasználóval egy ŐCSG-ben kell lennie)

c.) a haszonbérlő, felesbérlő, szívességi földhasználó stb. (ha nincs bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba)

d.) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvező, vagyonkezelő

e.) a tulajdonos

f.) aki vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából használja a területet és nincs a sorrendben előrébb álló jogcíme

g.) az a tulajdonostárs, aki a tulajdoni hányadánál nagyobb területet használ és erről írásbeli megállapodást is kötöttek, de a földhasználati nyilvántartásba mégsem jegyezték ezt be

h.) az előző pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója

i.) az, aki a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

Többes igénylés esetén tehát a sorrendben előrébb álló megelőzi a hátrébb lévő igénylőt.

A jegyzői igazolásról

Érdemes bővebben is kitérni az utolsó pontra, hiszen a jegyzői igazolással olyan területekre is igénybe lehet venni a támogatást, amelyre semmilyen használati jogcímmel nem rendelkezünk. A gyakorlatban jól ismert ennek a hasznossága, hiszen olyan helyzeteket tudunk ezzel kezelni (pl. a rég elhunyt tulajdonosok parlagon heverő, elbirtoklás alatt álló földjeit), melynek előnyei az adott parcellán túl is hatnak.

Visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy van-e formanyomtatvány a jegyzői igazolásra? Formanyomtatvány nincs, viszont vannak olyan elemek, amelyeket mindenképp javaslunk feltüntetni a jegyzői igazoláson.

Fontos, hogy

• az igazolást a terület közigazgatási határán belül illetékes jegyző állítsa ki,
• tartalmazza az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat,
• az ügyfél által igényelt terület és az igazoláson szereplő terület nagysága és elhelyezkedése beazonosítható legyen, (település, helyrajzi szám, hektár)
• az igazolás tartalmazza, hogy a kérdéses terület az ügyfél művelésében áll
• szerepeljen az igazoláson a kiállítás dátuma, a kiállító aláírása és pecsétje.

Lényeges, hogy az adott támogatási év vonatkozásában a jegyzői igazolás akkor fogadható el, amennyiben azt a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt állították ki.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára