Kapacitáskihasználtság egyes élelmiszeripari ágazatokban

A húsipari tevékenységek között jelentős különbségek vannak kapacitáskihasználtságban –derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2016-os évre vonatkozó adatok alapján készített kimutatásából.

A kapacitáskihasználtság legmagasabb foka a baromfi ágazatban, ezen belül is a vágás területén a legmagasabb, amely tükrözi az ebben a szakágazatban lezajlott koncentrációs folyamatokat. A szakágazaton belül, a baromvágó vonalra jellemző súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsági mutató 84%. E mögött némileg elmarad, de még mindig magasnak mondható a sertésvágás és sertésdarabolás kapacitáskihasználtsága (74% és 79%). A marhavágás ennél alacsonyabb kapacitáskihasználtsági mutató jellemzi, mindössze 50%. A Hús és húskészítmény gyártása szakágazaton belül a töltelékes húskészítménygyártó vonal 61%-os kapacitáskihasználtsággal bír.

A hűtő és konzervipar termelése az elmúlt évtizedben csökkent, termékszerkezete egyszerűsödött. A két legjelentősebb feldolgozott zöldségféle a csemegekukorica és a zöldborsó. 2016-ban a csemegekukorica feldolgozása 67,2%-os kapacitáskihasználtsággal, míg a zöldborsókonzerv gyártás 52,1%-os kihasználtsággal működött. A gyümölcsfeldolgozás az ipari almából történő sűrítmény és légyártásra épül, a második legjelentősebb ipari feldolgozásra kerülő gyümölcs pedig a meggy. A hűtőipari termelésen belül a fagyasztott zöldség kapacitáskihasználtsága 40,9%, a gyorsfagyasztott gyümölcs gyártóvonal kapacitáskihasználtsága pedig 47,9%. A dzsem és lekvárgyártó vonal kapacitáskihasználtsága 2016-ban a hűtőiparnál magasabb, 66,2% volt.

A tejtermékgyártásra az élelmiszeripar egészéhez viszonyítva nagyobb koncentráció jellemző. A NAV adatbázisában a tejtermékgyártás szakágazatban 100 vállalkozás van nyilvántartva. Azonban több gyártóvonalon alacsony volt a kapacitáskihasználtság 2016-ban. A pasztőröző berendezések súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága mindössze 30% volt, a pasztőrözött tejféleségeket és tejkészítményeket gyártó vonalaké még ettől is elmaradt, mindössze 26%. Ezek az értékek más vonalakon sem voltak sokkal jobbak (savanyú tej és savanyú tejszínkészítményeket gyártó vonalak 38,3%, tejszíngyártóvonalak 7,6%, vaj és vajkrémgyártó vonalak 34,4%, ömlesztettsajt-gyártó vonal 23,8%), kivéve a natúr sajt gyártóvonalakat, melyek kihasználtsága 70,1% volt a 2016-ban.

A malomiparban jelentős koncentráció ment végbe az elmúlt évtizedekben. A kapacitáskihasználtság igen magas a szakágazatban: a búzaörlő vonalaké 82,9 százalékos, a kukoricaörlő vonalaké 97,1 százalékos. A magyarországi sütőipari vállalkozások többségében nem válik szét a termelés kemencénként a kenyérféleségek, a pékáru és a tartósított lisztesáru esetén. A kenyérféleségeket gyártó vonal kapacitáskihasználtsága 60,9%, a gyorsfagyasztott pékáru-gyártóvonalé pedig 66,6%. Érdemes megemlíteni még a száraztésztagyártó vonalat, melynek kapacitáskihasználtsága 79% volt 2016-ban.

(Az élelmiszeripar kapacitáskihasználtságáról részletes információkat az Agrárgazdasági Kutató Intézet gondozásában megjelent Az élelmiszeripari kapacitások helyzete Magyarországon 2016 című tanulmányában olvashatnak.)