Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget

Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint.

Csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal. „Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára kedden Genfben.

A klímaváltozás mindkét jelenséget – az ivóvízhiányt és az áradásokat – felerősíti. Egyre gyakoribbakká válnak a heves áradások, mint ahogyan az a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában is történt.

Fotó: Shutterstock

Az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal növekedett az aszályok száma. A növekvő hőmérséklet ugyanis egyes területeken, elsősorban Afrikában kevesebb esővel jár együtt.

Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban, nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás

– mondta Taalas.

Világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elegendő vízhez 2018-ban a jelentés szerint. Számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedik a számítások szerint. Ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek: a Földön 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.

A WMO térképet készített a vízhiánnyal küzdő területekről: ide tartozik többek között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.

Az elmúlt 20 évben a világ víztározói – a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség – észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.

A riasztó számok ellenére több mint száz országban nem jól menedzselik a vízforrásokat – véli a WMO. Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.