Aki földet vásárolna, annak idén is érdemes lesz figyelnie az Agrárminisztérium vagy a Nemzeti Földügyi Központ honlapját, hiszen 2023-ban a 10 hektár feletti területek értékesítésével folytatódik majd a program. Mint ismert, tavaly a kisebb földrészletek meghirdetésével vette kezdetét a program, melyekre a Nemzeti Földügyi Központ honlapján lehetett ajánlatot tenni. A 10 hektár feletti ingatlanoknál azonban egy más típusú eljárásra kerül majd sor, hiszen ott minden esetben árverésen dől majd el a föld sorsa. Az árverések szabályai javarészt megegyeznek majd a 2015-ben indított Földet a Gazdáknak Program előírásaival, de vannak érdemi változások is. Ezekről és az állami földek hasznosításának új szabályairól lesz szó a mostani írásomban.

Milyen eredménnyel zárul a 10 hektár alatti földek értékesítése?

Ahogy arról az Agrokép is beszámolt, a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig, amelynek során 17,5 ezer hektárt hirdettek meg, ezeknek közel felére érkezett ajánlat. A folyamat ezeknél az adásvételeknél majd a 60 napos kifüggesztéssel folytatódik, ahol az elővásárlásra jogosultak a jól ismert módon, a települési jegyzőnél élhetnek az elővásárlási jogukkal.

Árverés: 10 hektár felett

Sokan emlékezhetnek még arra, hogy a korábbi évek értékesítései során már 3 hektár felett szükség volt pályáztatásra vagy árverésre, de ez néhány évvel ezelőtt 10 hektárra emelkedett, így eddig a méretig már jóval egyszerűbben és gyorsabban (ráadásul árverési biztosíték nélkül) szerezhetnek állami földet a gazdálkodók. A garanciális szabályok viszont a térmérték megemelésétől függetlenül megmaradtak, tehát kifüggesztésre továbbra is szükség van ezeknél a területeknél. 10 hektár felett viszont árverési értékesítésre van szükség, mellyel idén országosan közel 30 ezer hektár értékesítése várható.

Az árverésen élhetünk majd az elővásárlási jogunkkal

Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a 10 hektár feletti területeknél az árverést követően nem kerül majd sor kifüggesztésre, az elővásárlásra jogosultak pedig az árverésen élhetnek ezen jogukkal. Az elővásárlási jog gyakorlásához tehát részt kell venni az árverésen és ott személyesen kell az elfogadó nyilatkozatot megtenni, de nem szükséges magába a licitbe beszállni, hanem elegendő a licit leütése után a legmagasabb összegnek megfelelő vételi ajánlatot tenni. Az árverések részletszabályai tekintetében természetesen sor kerülhet még további változtatásokra is, például pont a fenti változás miatt szükség lehet az árverési biztosíték mértékének csökkentésére, azért, hogy az elővásárlásra jogok gyakorlásának ez ne jelentse akadályát.

[2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (1h) bekezdés]

Az erdőterületek értékesítésének szabályai

Változatlanul él az a szabály, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló erdők közül csak azok értékesíthetők, melyek gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőnek minősülnek. Az értékesítés méretbeli korlátja eddig 5 hektár volt, most ez emelkedik meg 10 hektárra (de a természetes erdők esetében továbbra is marad az 5 hektáros plafon, viszont az értékesítés itt is csak akkor történhet meg, ha gazdasági rendeltetésű az erdőterület). 10 hektár felett csak csere útján van lehetőség az állami erdőterület megszerzésére, feltéve, hogy az államnak felajánlott csereterület legalább azonos természetességi állapotú erdőnek minősül.

[2009. évi XXXVII. törvény 8. § (4) és (5) bekezdés]

Védett természeti területek haszonbérlete

Azoknál a védett természeti területeknél, melyek eddig is a gazdálkodók használatába voltak adva, a jogszabály mostantól már hosszabb időtartamú haszonbérletet tesz lehetővé. Ez kizárólag az eddigi haszonbérlő részére biztosítható, a területek tekintetében pedig azokra, amelyek a rét, legelő (gyep) művelési ágban vannak nyilvántartva, továbbá az ilyen birtoktesthez kapcsolódó szántó művelési ágú földrészletekre.

Fontos ismérve az új lehetőségnek, hogy a haszonbérletet már 25 éves időtartamra lehet kötni. Ezekben az esetekben tehát nem szükséges pályázatot sem kiírni, mivel csak az eddigi bérlőt jelölhetik ki a használat folytatására.

Garanciális szabály, hogy csak olyan földhasználóval köthető meg ez a hosszabb szerződés, aki vagy amely

• legalább 3 éve földhasználónak minősül, és
• legeltetéses hasznosítást igénylő föld vonatkozásában legalább 3 éve rendelkezik az előírt állatállománnyal, és
• három éven belül nem követett el szerződésszegést, és
• három éven belül természetvédelmi bírság nem került kiszabásra vele szemben, stb.

Jól látható, hogy az új lehetőség azokat a gazdálkodókat segíti, akik eddig is magas szinten és a szabályokat betartva használták a területeket, a hosszabb idejű földhasználattal pedig már egy jóval kiszámíthatóbb gazdasági modellt biztosítva számukra.

[2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára