Így lehet bejelenteni az aszály miatti vis maiort

Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld
Tájékoztatót adott ki az agrártárca az aszály miatti ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségről.

A zöldítéshez kapcsolódó kötelezettség az ökológiai jelentőségű másodvetés létrehozása. A másodvetésnek a szabályok szerint a vetéstől számított 60 napon keresztül a területen kell lennie és október 1-jéig el kell vetni. Elsősorban azoknak a gazdálkodóknak veszélyeztetett az ökológiai jelentőségű másodvetése az idei évben, akik a másodvetés után, még idén ősszel szeretnék elvetni a következő évi főnövényüket – valamilyen őszi kalászost – hiszen a jelenleg uralkodó aszályos időjárási- és talajviszonyok mellett a legtöbb területen értelmetlen elvégezni ezt a munkát. Annak a gazdálkodónak, aki őszi vetésű gabonafélével tervez, legkésőbb augusztus közepén el kellene vetnie a zöldtrágya- vagy takarónövényt annak érdekében, hogy az még a következő főnövény vetése előtt legalább 60 napig a területen maradjon – áll az Agrárminisztérium (AM) közleményében.

Azon gazdálkodók, akik már 2022. június 9-ig jelezték szándékukat az ökológiai jelentőségű másodvetésre, hogy

elektronikus úton lehetőségük van vis maior kérelmet benyújtani,

melynek pontos módjáról a tájékoztató anyag végén olvashatnak – hívta fel a figyelmet az AM. Akik nem jelentették be az egységes kérelemben, hogy terveznek ökológiai jelentőségű másodvetést, azok ettől a lehetőségtől elestek. Változatlan ugyanis az a követelmény 2015 óta, miszerint a másodvetés tervezéssel kapcsolatos adatokat előre be kell jelenteni. Ellenkező esetben a Magyar Államkincstár nem tudná megállapítani a kérelem alapján, hogy tárgyévben az ügyfél várhatóan meg felel-e majd a zöldítés előírásainak. Amennyiben a kormányhivatal leigazolja az aszálykár bekövetkeztét a gazdálkodó számára, továbbá a vetés elmaradása és a káresemény között ok-okozati összefüggést is meg lehet állapítani, a Magyar Államkincstár megvalósultként elfogadja a termelő által eredetileg tervezett ökológiai fókuszterület elemet (közkeletű rövidítéssel EFA-elemet).

Az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a termeléshez kötött támogatásban részesülő szemes és szálas fehérjenövény, valamint a rizs termesztését is.

Amennyiben az aszályhelyzet veszélyezteti az e kultúrák esetében jogszabályban előírt elvárt hozamot (szemes fehérjenövények) és a beállottsági feltétel (több éves szálas fehérjenövények) elérését, ott a gazdálkodónak lehetősége van a vis maior bejelentés lehetőségével élnie.

A szemes fehérjenövényeknél a szója, a lóbab és az édescsillagfürt termesztése esetén 1 tonna/hektár, a szárazborsó, a csicseriborsó, a takarmányborsó és a mezei borsó termesztésénél 2 tonna/hektár, míg a rizsnél 2,5 tonna/hektár minimális hozamot kell igazoltan elérni.

A több éves művelésre alkalmas szálas fehérjenövény termesztési támogatására jogosult kultúrák esetében a támogatási kérelemben bejelentett tábla legalább 80 százalékán összefüggő állományra vonatkozó feltétel teljesítése az elvárás.

A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, amennyiben igazoltan bekövetkezett és az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén van lehetőség.

A bejelentése előtt érdemes a Magyar Államkincstár által közzétett, az adatváltozás technikai folyamatát leíró tájékoztatót is áttanulmányozni.

Az a gazdálkodó, aki a NAK közreműködésével adta be az idei egységes kérelmét, forduljon a falugazdászához – írta közleményében a tárca.