Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4,7 százalékra emelkedett, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek. Ezért az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet, miután a lengyel jegybank váratlanul 75 bázisponttal, a cseh jegybank pedig 125 bázisponttal emelte az alapkamatot – mutatott rá Sippan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az utóbbi napokban meredeken megugró üzemanyagárak miatt a következő hónapokban a korábbi várakozásokhoz képest is jóval magasabb lehet az infláció, míg a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése számos ágazatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év végére már visszatérhet az infláció a 3% cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így az infláció mérséklődése irányába hat, azonban a tavaly év végén visszaeső bázisárak és az üzemanyagárak elmúlt hetekben tapasztalat meredek megugrása miatt az infláció novemberben meghaladhatja a 7 százalékot. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Takarékbank az idei inflációs várakozását 4,9 százalékról 5%-ra, jövőre évit pedig 4,4 százalékról 4,7 százalékra emelte, továbbra is érdemi felfeléé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz.

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése lefékeződött, a fővárosban átmenetileg csökkent is. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is.

A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban idén kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban emelkedhetnek a liszt és pékáruk árai. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 5,2%-kal nőttek, ami alacsonyabb a tavaly tavaszi hónapokban mért 8% feletti növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak szeptemberben 2,4%-kal csökkentek a tavalyi év első hónapjaiban mért 28% körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 9,3%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 0,2%-kal, a szalámi, sonka árak pedig 1,4%-kal csökkentek. A tojás ára 7,5%-kal nőtt, a tej ára 2,6%-kal emelkedett, az étolaj 30,4%-kal, a munkahelyi étkezésé 10,1%-kal, a margariné 18,8%-kal, a büféáruké 7,9%-kal, a liszté 12,5%-kal, az éttermi étkezésé 7,9%-kal emelkedett. Októberben a kenyér 8,1%-kal, a cukor 5,9%-kal drágult, míg a gyümölcsök árai 1,2%-kal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11,3%-kal, ezen belül a dohányáruké 17,6%-kal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 0,9%-kal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 5,4%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 6,9%-os emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása magyaráz –, míg egyre erőteljesebben érezhető a forint tavalyi gyengülésének hatása is, amit tükröz, hogy több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 12,5%-kal, a konyhabútorok 12,7%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. A háztartási energiaárak 0,6%-kal nőttek, a szén, a tűzifa és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 13%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 30,7%-kal emelkedtek, de a kategórián belül számos más termék áremelkedése is gyorsult. 3,7%-kal drágultak a szolgáltatások a magasabb tavalyi bázis hatására, míg a főszezon elmúltával 3,6%-ra mérséklődött az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 3,7%-kal, a külföldi utazások árai 3,8%-kal emelkedtek. Az albérleti piac lassú magára találása miatt 4,8%-kal gyorsult a lakbérek árainak növekedése októberben. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 13,8% volt, a háztartási szolgáltatásoké 7,8%, a járműjavításé pedig 8,4% volt októberben.