Évtizedek óta nem látott aszály sújtja Európát, hazánkban pedig elsősorban a keleti országrész szenved el komoly károkat. A kiesés – aligha kétséges – csak búzából millió tonnás nagyságrendű lesz, de sajnos jelentős hozamcsökkenés várható a többi szántóföldi kultúránál is.

Mikor beszélhetünk aszálykárról?

Aszály az a természeti esemény, amelynek során a növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot az adott területen.

Aszálykárról pedig akkor beszélhetünk, ha az aszály hozamkiesést okoz az adott növénykultúrában.

[2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 1. és 2. pont]

Kinek járhat a kárenyhítő juttatás?

A kárenyhítő juttatás egyik feltétele, hogy a károsodott növénykultúra 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést), egyúttal 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) szenvedjen üzemi szinten. Az üzemi szint meghatározásánál azokat a földeket kell figyelembe venni, melyeket a termelő az egységes kérelemben bejelentett. Fontos az is, hogy amennyiben több káresemény is történt (például aszálykár, majd jégesőkár), akkor kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.

Hogyan számítják a hozamérték-csökkenést?

A hozamérték csökkenés azt mutatja, hogy egy múltbeli referenciaidőszakhoz képest (az elmúlt öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékű évének elhagyása után fennmaradó három év átlagához képest) idén mekkora bevételkiesés következett be. A bevételkiesés mértékét a hozam és az ár szorzata adja (a pontos módszertan a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. mellékletében található). Felhívom a figyelmet, hogy az idei bevétel meghatározásánál már a tárgyévi, jóval magasabb terményárakkal kell számolni – szemben a korábbi évek bevételét adó, alacsonyabb terményárakkal!

Mekkora összeget kaphatok kárenyhítő juttatásként?

Ez több dologtól is függ:

• A kárenyhítő juttatás mértéke főszabály szerint a hozamérték-csökkenés 80 százaléka
• Csak 40 százaléka, ha nem rendelkezem mezőgazdasági biztosítással (aminek az üzemi szintű referencia hozamérték legalább felére kell szólnia)
• A kárenyhítési juttatás összegét csökkenti a biztosító által már kifizetett kártérítés összege is
• A visszaélések kiszűrésére került a jogszabályba a következő előírás: amennyiben a káresemény után bejelentett, becsült hozam és a tényleges hozam között legalább 30 százalékos eltérés van, úgy az előbbit, tehát a káreseményt követően bejelentett hozamot kell figyelembe venni [27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 10. § (2a) bek. a) pont]
• Ugyanezt a logikát követi az is, hogy amennyiben a saját átlaghozam több mint háromszorosan meghaladná a megyei átlaghozamot, úgy a kárenyhítő juttatás alapjaként a megyei átlaghozamot kell figyelembe venni [27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 10. § (2a) bek. b) pont]
• Amennyiben haszonbérmérséklést veszünk igénybe (erről részletesen lásd ezt a cikket), úgy a bérleti díj csökkenését le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből – tehát a haszonbérmérséklés igénybevétele csökkenti a kárenyhítő juttatás összegét
• Természetesen az is befolyásolja a kárenyhítő juttatás összegét, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre a kárenyhítési alapban, bár ennek kapcsán már szó van a pénzügyi keret idei megemeléséről is.

Hasznos információk a kár bejelentéséről

Jól ismert szabály, hogy a kárt a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Aszály esetén a 15 napos határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikortól a károsodás első alkalommal észlelhető volt. Fontos az is, hogy a kárbejelentést a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal kell megtenni. Jó tudni, hogy a kárbejelentés nem csak a növénykultúra teljes egészére, hanem annak a részterületére is megtehető, sőt a kárbejelentést akár vissza is lehet vonni – akár a bejelentett terület egy részére is. [27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 4. § (5) és (11) bek.]

A kár szabályszerű bejelentése nem csak a kárenyhítési juttatás miatt fontos, hanem a termeltetési szerződéseknél is szükség van rá a vis maior ok igazolásához. Erről bővebben is lesz szó a következő írásomban.

Végezetül felhívom a figyelmet az Agrárminisztériumnak a témával kapcsolatos kapcsolatos összefoglalójára is, amelyben részletes tájékoztató olvasható a kárenyhítési rendszer működéséről. Az összefoglaló itt érhető el.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára