Úgy gondolom, hogy az uniós tervezési időszak végéig, 2028-ig olyan nagyságrendű források állnak majd az ágazat rendelkezésére, aminek köszönhetően a szektor jelentős fejlődésen mehet keresztül. Ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy egyre több magyar termék kerüljön a hazai kiskereskedelmi láncok polcaira – mondta az Origonak adott interjújában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette: ugyanakkor ha nem a megfelelő célokra fordítjuk a rendelkezésre álló forrásokat, akkor a következő 100 évben nem lesz még egy ilyen lehetősége a magyar vidéknek.

Emlékeztetett arra, hogy a kamara a 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában kezdeményezte a Vidékfejlesztési Program (VP) nemzeti társfinanszírozásának emelését. A vidékfejlesztési támogatásoknál a nemzeti társfinanszírozás aránya még a 20 százalékot sem érte el. Örvendetesnek nevezte, hogy a Kormány meghallgatta a kérést és 80 százalékosra növelte ezt az arányt, aminek nyomán 4265 milliárd forintot, és ezzel soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak. A döntés azt is jelenti, hogy a korábbi VP-forrás megháromszorozódik. Ezen belül például a tavaly három évre meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási program keretösszege 360 milliárd forintra emelkedett, ami meghaladja az előző két – akkor még – ötéves támogatási időszak összegét.

A kamara elnöke az interjúban kitért arra is, hogy az Európai Bizottság termőföldtől az asztalig és a biodiverzitás programjában megfogalmazott elvárások betarthatatlanok és ezt minden uniós gazdaszervezet így látja. Az egekbe szökő energiaárak miatt megugrott műtrágyaárakról elmondta: a MAGOSZ-szal és a szaktárcával közösen az a határozott álláspontjuk, hogy féken kell tartani az elszabadult műtrágyaárakat és minden lehetséges eszközzel garantálni kell a gazdálkodók műtrágyaellátását, ígérete szerint garantálni is fogják.