Mint ismert, a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot még 2021-ben fogadta el az Országgyűlés, sőt az már hatályba is lépett, rövidesen pedig érkezik a végrehajtási rendelet és a pályázat tervezete is. A pályázatok benyújtására előreláthatólag majd 2025 első felétől lesz lehetőség, viszont addig is érdemes átgondolni az érintetteknek, hogy mi is kerüljön be a szerződésbe a gazdaság részeként.
A főszabály: ami benne van a szerződésben, az át is száll
A gazdaságátadásnál egy teljesen új szerződéstípusról van szó, amelyre a modern jogtörténetben eddig nem volt példa Magyarországon, sőt, amely európai összehasonlításban is egyedülálló. Bevezetését az indokolta, hogy a gazdálkodók átlagéletkora a 60 évhez közelít, és ha a szándék is megvan a generációváltásra, akkor azt állami eszközökkel is segíteni kívánjuk.
A jogi egyszerűsítések mellett (amelyekről itt írtunk például) teljes adó- és illetékmentesség illeti meg a feleket, amely már önmagában is komoly ösztönzést jelenthet egy családi gazdaság számára a generációs megújuláshoz.
[Áfa tv. 17. § (3) bek. k) pont]
[Szja tv. 7. § (1) bek. t) pont – hatályos 2025. jan. 1-től]
[Illetéktörvény 26. § (1) bek. s) pont]
Mielőtt sorra vennénk a leggyakoribb átadandó vagyonelemeket, kezdjük a legfontosabb szabállyal: ami a szerződésben feltüntetésre kerül, az a vagyonelem átszáll az új tulajdonosra.
Termőföld és egyéb ingatlanok
Egy gazdaság értékének döntő hányadát általában a tulajdonában lévő földek adják, ezért kiemelt jelentősége lesz annak, hogy ezek közül mit is ad át az idősebb gazda. A termőföldek tekintetében egyébként arra is van lehetőség, hogy azoknak csak a használatát adja át az idősebb gazda, a tulajdonjogot viszont továbbra is megtartsa a saját részére.
[2021. évi CXLIII. tv. 3. § (3) bek.]
Arra a kérdésre, hogy milyen részletességgel kell ezeket feltüntetni a gazdaságátadási szerződésben, a termőföld esetében érdemes alapul venni egy adásvételi vagy ajándékozási szerződést (település, helyrajzi szám, művelési ág, aranykorona-érték stb).
Haszonbérlet
A gazdaságba nem csak „dologi vagyon” tartozik, hanem szerződések, vagyoni értékű jogok is (például termeltetési szerződések, beszállítói szerződések, munkaszerződések stb.). Ezek közül a haszonbérletet érdemes kiemelni, amelyben a gazdaság átvevője automatikusan az átadó helyébe lép a gazdaság átadásával.
Sőt, a haszonbérlet átadásához még a bérbeadó beleegyezése sem szükséges a gazdaságátadás esetén. Fontos tudni, hogy az eredeti haszonbérleti szerződés többi feltétele ettől függetlenül még változatlanul megmarad, csak annyi eltéréssel, hogy a bérlői pozícióval járó kötelezettségeket már az átvevőnek kell teljesítenie.
[2021. évi CXLIII. tv. 13. §]
Hatósági engedélyek
Átadhatók a gazdálkodáshoz kapcsolódó hatósági engedélyek is. Ismét fontos megemlíteni, hogy ha a gazdaságátadási szerződésben elfelejtünk feltüntetni egy engedélyt, az nem száll majd át az átvevőre! Az is követelmény, hogy az átvevőnek ugyanúgy meg kell felelnie az engedély kiadásához szükséges feltételeknek, amennyiben pedig a hatósági engedélyhez képesítési követelményeket írnak elő, akkor csak a képzettség megléte esetén módosítják majd a hatósági engedélyt.
[2021. évi CXLIII. tv. 14. §]
Pályázatok
Legyen az akár még csak benyújtott pályázat, akár már létrejött támogatási jogviszony, a törvény általános jelleggel mondja ki, hogy a gazdaságátadási szerződés alapján az átvevő az átadó általános jogutódjának minősül. A gazdaságátadás nagy előnye, hogy a támogatási jogszabályban ez kifejezetten nevesítve van a jogutódlási esetek között, ami egy jóval gördülékenyebb kötelezettségátadást tesz majd lehetővé. A hatóság egyébként azt vizsgálja majd, hogy a jogutód megfelel-e a pályázat jogosultsági feltételeinek, figyelembe véve a feltételek „elvárható teljesítését és a körülmények életszerű változását”.
[54/2023. AM rendelet 50. § (3) bek. c) pont]
+1) Ami még gyakran előfordulhat
- Felsorolva még néhány gyakori vagyoni elemet és jogosultságot a gazdaságban, melyek szintén átadásra kerülhetnek:
- gépek, járművek, ingóságok,
- készletek,
- az átadó céges részesedései,
- tenyésztőszervezeti tagság,
- fuvarozási szerződések,
- hitel-és kölcsönszerződések
- biztosítási szerződések,
- mobilszolgáltatóval kötött szerződés,
- bérleti szerződés piaci árusítóhelyre stb.
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.