A magyar birtokpolitika egyik sarokpontja, hogy a helybeli gazdálkodók elővásárlási joggal rendelkeznek a termőföld adásvétele során. A rangsor természetesen több szintből áll, és a helyi gazdákon belül is érvényesül egy sorrend (előnyben részesítve például a földhasználót vagy a szomszéd földművest), mindennek pedig az az oka, hogy a termőföld vonzó befektetési lehetőség az agráriumon kívüli szereplőknek is. Nincs amortizáció, nincs adó, van viszont folyamatos áremelkedés és rendszeresen járó területalapú támogatás – csak néhány példa a termőföld „vonzerejéről”. Az elővásárlási sorrend pont azt szolgálja, hogy a gazdálkodók, mégpedig a helyi gazdálkodók kezében maradjon a föld és művelve is legyen az a terület. Vannak azonban olyan speciális birtokpolitikai célok, melyeknél a szerző fél mentesül a kifüggesztés alól.

A pályakezdő gazdálkodók földszerzése 10 hektárig

Viszonylag friss lehetőség, hogy kifüggesztés nélkül lehet megszereznie az első 10 hektár földet egy pályakezdő gazdálkodónak.

Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek

• sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is), egyúttal
• már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik.

Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez.

Ha megfelelünk a feltételeknek, akkor is mindenképp azt javaslom, hogy az adásvételi szerződésben történjen hivatkozás a Földforgalmi törvény 20. § i) pontjára (arra pontra, ami a mentesülést biztosítja).

Erről a lehetőségről itt írtunk részletesen.

Ha közeli hozzátartozó a vevő

Ezt a kedvezményt a szűk családnak, tehát a közeli hozzátartozóknak biztosítja a jogszabály. Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Nem minősül viszont közeli hozzátartozónak az unokatestvér, az após-anyós, a vő, a meny, a nagynéni vagy a nagybácsi, az ő esetükben szükség van a kifüggesztésre. Fontos, hogy a közeli hozzátartozó nem csak a kifüggesztés alól mentesül, hanem földművesnek sem kell minősülnie, ellenben a 300 hektáros tulajdoni maximumot az ő esetében is ugyanúgy be kell tartani. Erről itt írtunk részletesen.

Ha az adásvétellel az osztatlan közös tulajdon is megszűnik

Nem kell kifüggeszteni azt az adásvételi szerződést, amit a tulajdonostársak egymással kötnek, úgy, hogy az adásvétellel egyúttal az osztatlan közös tulajdon is megszűnik (magyarán az egyik tulajdonostárs megvásárolja az ingatlan többi részét). Ez már egy szigorított lehetőség, hiszen bő egy évvel ezelőtt változott a szabályozás: csak akkor mentesülhetnek a kifüggesztés alól, ha a vevő már legalább 3 éve tulajdonostárs, viszont ha még nincs meg a 3 év tulajdonosi minőség, akkor szükség van a hirdetményi közlésre.

Gazdaságátadás esetén sem kell kifüggeszteni a szerződést

Történjen akár ingyenesen vagy akár ellenérték fejében, a gazdaságátadás mentesül a kifüggesztés alól, sőt kamarai állásfoglalásra sem kerül majd sor. Lényeges azonban, hogy a 300 hektáros tulajdoni maximumot a gazdaságátadás esetén is be kell tartani: ha például 200 hektár föld tulajdonjoga tartozik egy gazdaságba, viszont az átvevő már maga is rendelkezik 200 hektárral, az átadással túllépné a tulajdonszerzési maximumot (amire nincs lehetőség). Ilyen esetben azt javaslom, hogy az átvevő még a szerződés megkötése előtt ajándékozza el egy közeli hozzátartozójának a földjeit, így csökkentve a tulajdonában lévő földek számát.

A gazdaságátadás buktatóiról itt írtunk.

További, speciális lehetőségek

Ezek a mentességek viszonylag ritka esetekben kerülnek alkalmazásra, hiszen speciális kört érintenek a vevői oldalon.

Nincs kifüggesztés:

• az állam tulajdonszerzése esetén
• a települési önkormányzat közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés célból történő szerzése esetén
• a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás esetén
• a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés esetén
• rekreációs célú földszerzés esetén (röviden: ha a települési önkormányzattól vásárol 1 hektárnál kisebb területet a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy).

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára