Július 1-jén lépett hatályba a Földforgalmi törvény módosítása, amely több érdemi változást is hozott a földszerzések szabályaiban, emellett több földügyi kormányrendelet is módosult az elmúlt időszakban. Ezek az új rendelkezések érintik a haszonbérlet szabályait is, elhárítva több bürokratikus akadályt és választ adva számos gyakorlati problémára is.

Már nem lesz akadály a szerződéskötésnél, ha elhunyt a bérbeadó

Sajnos többször is előállt az az élethelyzet, hogy a bérleti szerződés lejártakor hiába egyeztek meg a felek mindenben a további használat érdekében, de a bérbeadó még a szerződés megkötése előtt elhalálozott. Mindaddig, amíg a hagyatéki eljárás le nem zárult és be nem jegyezték az örökösöket (ez sokszor hosszú hónapokat vagy éveket is jelentett), gyakorlatilag egy bizonytalan jogi helyzetben kellett gazdálkodnia az eddigi haszonbérlőnek.

Az ilyen helyzetek kezelését segíti egy új rendelkezés: ha az eddigi bérlő tértivevényes levélben megküldi az ajánlatát a tulajdoni lapon bejegyzett bérbeadó lakcímére és amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik vissza válasz tőle, úgy az ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni. Mivel ez egy törvényi vélelem, így nem kell igazolni, hogy a bérbeadó él-e még vagy esetleg már elhunyt volna. Ez a lehetőség pedig immáron az 1/1 tulajdonú földeknél és a közös tulajdon esetén is alkalmazható (ez utóbbiról itt írtam korábban).

2013. évi CCXII. tv. 47/A. §

Könnyebb lesz felmondani a szerződést, ha nem fizet a haszonbérlő

A korábbi szabályok alapján, ha a haszonbérlő nem fizette meg a bérleti díjat és nem is reagált a felszólításra, a haszonbérbeadónak kellett bíróságra vinnie az ügyet, komoly költségeket előlegezve a másik fél mulasztása ellenére. Ez a logika fordult most meg, hiszen csak akkor kell bírósághoz fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen. Ha ezt a bérlő nem teszi meg 30 napon belül, úgy a bérlet megszűnéséhez elegendő lesz az írásbeli felmondás is. Ezt a könnyítést a 2023. január 1-je után kötött haszonbérleti szerződéseknél lehet alkalmazni.

2013. évi CCXII. tv. 61. § (1) bek.

356/2007. Korm. rend. 14. § (4) bek.

Egyszerűbb szabályok az egyéni vállalkozó céggé alakulásakor

Néhány év óta jelentős kedvezményt vehetnek igénybe azok a mezőgazdasági cégek, amelyek a cég tulajdonosának a földjét használják, hiszen ezek a tulajdonosok 50 millió forintig adómentesen vehetik ki a cégből a haszonbérleti díjnak megfelelő összeget (lásd: Szja tv. 1. melléklet 4.37. pont). Ez egy adópolitikai ösztönzés arra, hogy az egyéni vállalkozói formából (tehát a korlátlan felelősségből) a céges formába és ezzel a korlátolt anyagi felelősség irányába tereljék a gazdálkodókat. Ennek az átalakulásnak azonban voltak eddig nehézségei, hiszen a támogatások és a haszonbérletek szempontjából fontos volt, hogy ez az átalakulás jogutódlásnak minősüljön. A jogértelmezési probléma most megoldódott, egyértelművé téve, hogy ez a típusú átalakulás is jogutódlásnak minősül.

38/2014. Korm. rend. 6. § (3b) bek.

Automatikusan átjegyzik a haszonbérletet az osztatlan közös kimérése után

Jó tudni, hogy a haszonbérlet az osztatlan közös tulajdon kimérése után sem szűnik meg, az eredeti szerződés tehát változatlan feltételekkel fennmarad. A helyzet érdekessége, hogy ilyenkor új helyrajzi számok jönnek létre, de a haszonbérlet még az eredeti hrsz-re vonatkozik. A mostani jogszabályi változás alapján viszont a földhivatal már köteles lesz átvezetni az új helyrajzi számokra a földhasználatot.

356/2007. Korm. rend. 13. § (5) bek.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára