Az idei rossz baracktermés már egy sorozatba illik: az elmúlt öt évből háromban elfagyott a sárgabarack. Ennek következtében a gyümölcsárak nagy mértékben megemelkedtek, melyet csak tetéz a magas infláció, az egyéb költségek emelkedése – mondta a VG érdeklődésére Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke. Kifejtette, hogy az emelkedő árakon kívül a terméket sújtó jelentős adót is be kell építeniük az áraikba, de a fogyasztói ár további növelését a vásárlók többsége nem tudja tolerálni. Ráadásul a főzdék szeretnék a járvány miatti korlátozások következtében elmaradt forgalomból adódó veszteséget csökkenteni,

Mihályi László szerint egyértelműen árat kellene emelni, de a piac – a Covid előtti mértéket meg sem közelítő mértékű – újraindítása határozza meg, hogy milyen árat bír el a pálinka.

A barackon kívül a többi gyümölcsöt szerencsére nem érintette igazán a kedvezőtlen tavaszi időjárás, átlagos termés várható, de az infláció azért itt is emelte az árakat. A barack termelésnél hosszú távon megoldást jelenthet a fajtaváltás: késői érésű barackfajtákat kellene telepíteni, így a virágzás is később lesz és nem tud elfagyni. A pálinka időarányos szabadforgalma a népegészségügyi termékadóm (neta) 2019-es bevezetése és a Covid-járvány miatt töredéke a 2019 előttinek, viszont az az idei forgalom nagyjából megfelel 2019 és 2020 hasonló időszakában mért forgalomnak.

Mihályi László elmondta, hogy a párlatfőzés magánszemélyek által történő előállításának adómentességét sokan szabadságharcként élték meg. „Ezzel kapcsolatban szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a Pálinka Nemzeti Tanács ellenségnek tekinti a magánfőzőket” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy a PNT érdekvédelmi szervezet, amelyik az államkasszába adót befizető pálinka-előállítókat képvisel. A közterhek, melyek a szektor vállalkozásait terhelik, tehát fizetési kötelezettségeket jelentenek, az előállított termékek értékesítéséből befolyt bevételekből fedezik. Ha a piac, ahol ezek a vállalkozások működnek, beszűkül, akkor az értékesítési csatornák ezzel párhuzamosan csökkenek. Ezt rávetítve a magánfőzésre azt jelenti, ha nem tartják be a jogszabályokat a magánfőzők, és a jogszabályban meghatározott mennyiségnél többet állítanak elő, illetve azt kiviszik a piacra, akkor az a kereskedelmi főzdék forrásait fogja apasztani.

A PNT-elnök szerint a magánfőzők jogszabályban meghatározott előállítható mennyiségével a kereskedelmi főzdék még megbirkóznának, de sajnos többen félreértelmezik a jogszabályok által engedélyezett kedvezményt. Az ellenőrzéssel megbízott önkormányzatok nem rendelkeznek elég humán erőforrással és kellő tapasztalattal, ellenőrzés hiányában pedig nincs visszatartó erő. Mint mondta,

vannak olyan vendéglátóipari egységek, ahol beszereznek hivatalosan kereskedelmi főzdétől származó pálinkából mondjuk két üveggel, majd, amikor azokból elfogy a termék, utántöltik magánfőzésből származó párlattal – holott az nem kerülhetne kereskedelmi forgalomba.

Az ilyen pálinka előállítási körülményeiről legjobb esetben is csak a vendéglátóipari egység rendelkezik ismeretekkel, de a fogyasztó semmiféleképpen sem. Utóbbi úgy gondolja azt fogyasztja, amit az üveg címkéje mutat. A vásárlónak fogalma sincsen róla, hogy az elfogyasztott ital hamis, és esetleg nem felel meg az élelmiszer-biztonsági jogszabályoknak sem. Ha szerencséje van a fogyasztónak az elfogyasztott ismeretlen eredetű alkohol nem okoz egészségkárosodást.

A pálinkaszektor szereplői a magánfőzés jogintézményét el tudják fogadni mindaddig, míg a magánfőzők a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat betartják – hangsúlyozta Mihályi László. A bérfőzés adómentességétől a PNT azt reméli, hogy akik korábban a magánfőzőknél illegálisan főzettek, most visszatérnek a nagy szaktudású, ellenőrzött bérfőzdékbe.

A pálinkapiac az elmúlt két évben nagyon megsínylette a Covid miatti zárásokat. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vásárlók, márpedig a kereskedelmi főzdék többsége vendéglátáson keresztül értékesíti a pálinkáit – magyarázta a PNT-elnök. A cégek elhalasztották rendezvényeiket, nem ajándékoztak karácsonykor. A pálinka-előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően nagyon erős, akkor termelik ki a következő év első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak, de most ez a bevétel elmaradt. Ez mindenképpen negatívuma a pandémiának.

Ugyanakkor a pálinkaszektor szereplői is próbáltak túlélni és alkalmazkodni, mint bárki más. Ennek következményeként az online kereskedelmi csatornák a pálinkáknál is megnyíltak, vagy ahol már működtek, ott nagyobb szerepet kaptak. A túlélést jelentette az is a pandémia kezdetén, hogy egyes főzdék kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek.

A keresleti oldalt idén nyár elejétől alapvetően a lassú nyitás jellemzi. A közösségi rendezvények száma a pandémia előttinek csak elenyésző része. Mihályi László arra is emlékeztetett, hogy a pálinkás szektor konkrétan az ágazatnak címzett támogatást nem kapott, legfeljebb élhetett egyes szélesebb körnek adott általános támogatással (például a járulékkedvezménnyel), de ez a veszteségekhez képest elenyésző volt.

A pálinka szabadforgalma a 2019-es neta-bevezetés és a Covid-járvány előtt évi 1 millió hektoliterfok. körül alakult. Tavaly ez már a 600 ezer hektoliterfokot sem érte el. A magán- és bérfőzdék adómentessége is fogja nyilván befolyásolni az idei adatokat, bár az időarányos adatok alapján az idei forgalom nagyjából megfelel a tavalyinak, vagyis a legális pálinka-forgalom és -fogyasztás csökken. A magánfogyasztásra történő főzés, főzetés és az illegális forgalomból történő fogyasztás pedig vélelmezhetően nő, mivel az egy főre eső égetett szeszesital-fogyasztás évtizedek óta állandónak mondható, fejenként és évente 3,3-3,5 liter, abszolút (100 százalékos) alkoholban kifejezve.