Nemzetközileg is egyre nagyobb a vadászokat és horgászokat megszólító kiállítás jelentősége, amelynek célja, hogy összehozza a vadász- és a horgásztársadalmat – mondta Nagy István agrárminiszter az idén harmincadik alkalommal megrendezett Fegyver, Horgászat és Vadászat (FeHoVa) nemzetközi kiállítás megnyitóján. A Világgazdaság tudósítása szerint miniszter az elmúlt időszak eredményei között említette, hogy bevezették a tájegységi fővadászok intézményét, amely keretében már hét éve, 52 vadgazdálkodási tájegységben segíti a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását. Fontos, és mindenkit érintő változás az is, hogy csökkentették a vadászokat terhelő bürokráciát, a vadászjegy például plasztikkártya formában már online érvényesíthető.
Nagy István szerint mindannyian büszkék lehetünk a nemzeti kincset jelentő vadállományunkra, de felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generációi számára. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú.
Jöhet a létszámcsökkentés a nagyvadaknálA gímszarvas- és a dámszarvaslétszám erőteljes növekedést mutat Magyarországon Európa-szerte egyaránt, de a cél a minőségi szemlélet, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, amely megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással. Ezért nem odázható el a lokálisan túlszaporodott nagyvadállomány jelentős létszámcsökkentése a problémás helyeken – nyomatékosította.

A nehézségek ellenére is sikerrel zárult a 2022/2023-as vadgazdálkodási év: az ágazat több mint 3 milliárd forintos eredményt ért el, 1449 vadászterületen mintegy 450 ezer mezei nyulat és fácánt, valamint 345 ezer nagyvadat hasznosított. A trófeabírálatokon több mint 72 ezer trófeát mutattak be.
Magyarországon csaknem 50 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással, ami ennek a húsféleségnek a népszerűségét jelzi – mondta. Az összes feldolgozott vadhúsmennyiség 90 százaléka, mintegy 3500 tonna kerül exportra. A miniszter kiemelte, hogy a vadhús kedvező fehérje-, zsír- és mikroelem-tartalommal rendelkezik, fogyasztását ezért is ösztönzik.

Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk, éppen ezért is vizsgáljuk olasz mintára a műhús gyártásának és forgalmazásának betiltási lehetőségét

– közölte, hozzátéve, hogy határozottan fel kell lépni a politikailag vezérelt és zöld ideológiával átitatott divathullámoknak.

A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, és a fatermékek használata körülbelül ugyanennyi szén-dioxid kibocsátását váltja ki, amivel nagymértékben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. Nagy István eredményként említette azt is, hogy 2014-től 2022 végéig összesen 43,7 ezer hektárra igényeltek sikeresen a Vidékfejlesztési Programból erdőtelepítési támogatást, amiből 32 ezer hektár már meg is valósult. Ezt növeli az állami erdőgazdaságok területén megvalósuló mintafásítási és újszülöttek erdeje program is, amelyek 2020 óta összesen további 1700 hektár új erdőterületet eredményeztek. A jelenlegi uniós támogatási ciklusban az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre 2027-ig – emlékeztetett.

Magyarországon csaknem 160 ezer hektár nyilvántartott halgazdálkodási vízterület ad életteret a halállománynak, emellett mintegy 26 ezer hektár halastó termelése biztosítja a lakosság ellátását és a horgászvizek telepítéséhez szükséges halmennyiséget is. A horgászat fontos szerepét jelzi az is, hogy idén elfogadják a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát.

Sikerült a józan ész alapján néhány dolgot rendezni a vadászati jogalkotásban – mondta a megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. Legkritikusabb területnek a vadkárt nevezte. Mint emlékezetes, ez ügyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bejelentette, hogy jogi segítséget nyújt a károsult gazdáknak. Semjén szerint ugyanakkor nem ilyen súlyos a helyzet:

a bírósági ügyek tízes nagyságrendűek és nem tudok olyanról, hogy bírói ítélet esetén ne fizetett volna a vadászatra jogosult

– mondta. Mint megemlítette, az érintett szervezetek képviselői nemrég egyeztettek, és megállapodtak, hogy a vadászati kamara és a NAK is kijelöli a jogászait, akik kvázi békéltető testületként működnek majd közre a vitás ügyekben. „Nem cél, a perek generálása, ne a jogászbizniszt támogassuk” – jelentette ki.

A vadak és autók ütközésének megítélésében is sikerült egységes álláspontot jogszabályban is elfogadtatni. Eddig ugyanis az jellemezte ezeket az eseteket, hogy „ahány bíró, annyiféle ítélet”. Most pedig – Semjén szerint végre – jogszabályban mondták ki, hogy

nem felróható magatartás a vadász részéről, ha a vad természetes viselkedéséből kifolyólag keveredik az útra, vagyis például táplálkozás, vagy szaporodás vezérli.

Az autópályáknál és a kerítéssel védett egyéb utaknál pedig azt szögezi le a jogszabály, hogy a kerítés és az autópálya közötti rész nem vadászterület, a kerítést pedig az autópálya üzemeltetőjének kell fenntartania.

Semjén még felsorolt több olyan módosítást, amit sikerült kiharcolniuk a vadászoknak, így például

• engedélyezik az ifjúsági vadászatot az vadászvizsgával és orvosi engedéllyel rendelkező 16 évet betöltött fiataloknak,
• minden bürokrácia nélkül használható a hangtompító,
• ugyancsak alkalmazható az éjjellátó, ha az adott vadásztársaság elnöke azt támogatja,
• öröklés és családon belüli ajándékozás esetén is eltörölték a fegyverekre vonatkozó műszaki vizsga-kötelezettséget,
• ingyenes lett a trófeabírálat,
• a külföldiek az egész országban vadászhatnak egy vadászjeggyel,
• a vadászvizsgát pedig a külhoni, de magyar állampolgársággal rendelkezők is letehetik.