Változások a vadászatot érintő törvényben

Forrás: Kisalföld
Fotó: Csapó Balázs
A hivatásos vadászok nyilvántartását, a haszonbérleti szerződés megszűnését követő teendőket és a vadászjegy érvényesítését is érintő törvényváltozások történtek.

Számos változás történt a vadászati ágazatot érintő törvényben – számolt be a Dunaújvárosi hírportál. A változások többek között érintik a hivatásos vadászok nyilvántartását, a haszonbérleti szerződés megszűnését követő teendőket és a vadászjegy érvényesítését is. A vadászatot érintő hatályos jogszabályok ezen a linken érhetők el.

  • Nem jár haszonbérleti díj a vad elől elzárt területen, a díjat a vad védelmére kell fordítani, ha azt az elévülési időn túl nem veszik fel
    A vad elől kerítéssel elzárt vadászterületen nem folytatható vadgazdálkodási tevékenység, így e terület vonatkozásában a továbbiakban nem jár a vadászati jog fejében haszonbér­leti díj. Illetve, a vadállomány védelmére kell fordítani a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejárta után az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díjat.
  • Két hónapon belül gyűlést kell összehívni a haszonbérleti szerződés megszűnésekor
    A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a tulajdonosi közösség képviselője köteles 60 napon belül összehívni a gyűlést, ahol döntenek az új szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről. A vadászati törvény határozza meg a vadászterület módosításának esetköreit.
  • A vadászterületek területváltozásai
    Ha a vadászterület módosítása kapcsán a szétválasztáson belül kiválás történik (a terület csökken a kivált vadászterület területével), az új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról. Különválás esetén megszűnik a szétválasztással érintett vadászterület és létrejön két vagy több új vadászterület, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a működési szabályzatról és a haszonbérleti szerződés tartalmáról.Az egyesítésen belüli beolvadáskor megszűnik a beolvadó vadászterület, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, nem történik változás a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében. Az összeolvadás esetén megszűnnek a korábbi vadászterületek és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.
  • Hagyományos vadászatkor lövéssel kell elejteni a sebzett vagy beteg vadat
    A hagyományos vadászat (agarászat, solymászat) alkalmazásakor az új rendelkezés szerint a sebzett vagy súlyosan beteg vadat azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.
  • Tilos az elektronikus akusztikai eszköz, ez alól kivétel az aranysakál és a róka
    A törvény már nemcsak a vadászterület egészére, hanem annak csak egy részére nézve is korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát. A jövőben általános jelleggel tilos a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használata, de a tiltás alól egyes vadfajok – például az aranysakál és a róka – esetében mentességet biztosít a szabályozás.
  • Az éves vadgazdálkodási tervről a vadászati hatóság a tájegységi fővadásszal dönt, a vadgazdálkodási üzemtervvel összhangban
    Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve dönt a vadászati hatóság, összhangban a vadgazdálkodási üzemtervvel.
  • A hivatásos vadászoknak járó lődíj összegét és a kifizetés módját a munkaszerződésben kell meghatározni
    Az Országos Magyar Vadászkamara nyilvántartást vezet a hivatásos vadászokról, akiknek meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után lődíj jár. Ennek összegét és kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.
  • Vadászati évenként kell érvényesíteni a vadászjegyet
    A törvényben a felelős személy fogalmát egyértelműen meghatározták, valamint azt is, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, és azt nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni. Azt is pontosították, hogy milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania a vadásznak a vadászat alkalmával.
  • Minden elejtett trófeát 30 napon belül be kell mutatni trófeabírálatra
    Az elejtett vad trófeáját az elejtéstől vagy trófeás vad esetén a birtokbavételtől számított 30 napon belül a vadászati hatóságnál trófeabírálatra kell bemutatni. A róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított 30 napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja a vadászatra jogosult személy.
  • Vadvédelmi bírság fizetési kötelezettség
    Aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki, az a továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni.
  • Immár szolgálati helyük alapján tarják nyilván a hivatásosokat
    A hivatásos vadászokat immár nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük alapján tartja nyilván az érdekképviselet, amivel egy régi szakmai igény teljesült. Ugyanis a nyilvántartás helye a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja. A törvény módosításával lehetővé vált, hogy a vadászkamara bizonyos költségeket, például a postázási díjakat áthárítsa a tagokra.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink