A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány különböző ösztönzőkkel támogatja.
Feldman Zsolt elmondása szerint a cél az, hogy az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig. A következő tíz évben évente 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükség van továbbá a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére is. A gazdálkodók beruházásait segíti a Vidékfejlesztési Program pályázatai, jelenleg 19 pályázat van még nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel.
Az államtitkár végezetül hangsúlyozta: a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni és megtartani a vidéket a mezőgazdasági termelés számára. Közös érdekünk, hogy az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeit minél szélesebb körben képesek legyünk felhasználni.
Megszoktuk, hogy van víz. De ha nincs..?
2019. március 22. – A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
Uniós pénzek, kirobbanó forint, a V4-ek újraindítása: így értékelte Magyar Péter az első 50 nap gazdasági eredményeit Több jelentős változást sorolt fel Magyar Péter.
Ausztria ránk vadászik: a csaló magyarok csak a bemelegítés – a motorozó fekvőbeteg és az ukránná változó örmények a csúcstartók Óriási mértéket ölt a szomszédban a családi támogatásokhoz és egészségügyi ellátásokhoz köthető csalások száma, ráadásul a magyarok szépen jönnek felfelé a toplistán, több száz egyéni vállalkozó került az osztrák hatóságok célkeresztjébe.
Mindenki erre az adatra vár: érkezik az orbáni hagyaték utolsó darabja, itt dől el minden – erre még Kármán Andrásék sem számítottak? Az előttünk álló héten érkeznek a friss ipari termelői árak, megtudjuk, az áprilisi mélypont után kijött-e a gödörből az export-import, és képet kapunk a kormányzati szektor egyenlegéről.
Szállodákba menekülnek a kisgyermekes családok a rendkívüli hőség elől: egy hét alatt látványosan megugrott a klimatizált hotelszobák foglalása A klímák használata is látványosan megugrott.
A hőség visszalöki Európát az energiaválságba, ebből még nagy baj is lehet – tovább emelkednek az áramárak Németországban órákra 868 euró fölé emelkedett az áram ára megawattóránként, miközben több országban is termeléscsökkentésre kényszerültek az erőművek.
Japán Metabo-törvénye: amikor a munkáltató is érdekelt abban, hogy lefogyj Japánban a túlsúly már munkahelyi ügy is.