A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány különböző ösztönzőkkel támogatja.
Feldman Zsolt elmondása szerint a cél az, hogy az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig. A következő tíz évben évente 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükség van továbbá a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére is. A gazdálkodók beruházásait segíti a Vidékfejlesztési Program pályázatai, jelenleg 19 pályázat van még nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel.
Az államtitkár végezetül hangsúlyozta: a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni és megtartani a vidéket a mezőgazdasági termelés számára. Közös érdekünk, hogy az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeit minél szélesebb körben képesek legyünk felhasználni.
Megszoktuk, hogy van víz. De ha nincs..?
2019. március 22. – A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
Vége a hagyományos napelemeknek, sokkal jobbat fedeztek fel: Japán új korszakot nyitott a napenergiában – videón a Sphelar A Kyosemi Sphelar technológiája ismét bebizonyította: a zöldenergiában is lehet forradalmasítani.
Döntött Kína: januártól minden megváltozik az elektromos autóknál, bevezetik a kötelező fogyasztási szabályt – a BYD leállíthatja egyes modelljei gyártását A takarékosság és az alacsony fogyasztás nemcsak a robbanómotoros autóknál előny Peking szerint.
Kitört a botrány: kiderült, a mai napig zavartalanul hozzák be Európába az orosz olajat – ez a piszkos trükk, Brüsszel kínjában fogadkozik Az EU szankciói elvileg elvágták volna Oroszországot az európai energiapiacoktól, a gyakorlatban azonban új útvonalak nyíltak.
Orosz gáz Európában: ötven éve nem történt ilyen, mint most, a Gazprom mélyen hallgat – az LNG fűti az EU-t Az ukrajnai tranzit leállítása után egyre kevesebb orosz gáz érkezik Európába vezetékes útvonalon.
Kimondta az MVM elnöke, Magyarország a világ összes pénzét kifizetheti az EU legújabb terve miatt az oroszok ellen: váratlanul bezárt az egyik legnagyobb pláza – az év legolvasottabb cikkei Háborúk, béketárgyalások, pápaválasztás, vámháború, gazdasági nehézségek – mozgalmas volt 2025.
Lecserélné a MÁV a magyarok kedvenc vonatát, jöhetnek az újak: egyszerre 68 darabot szereznének be – legalább 120-szal fognak menni Elkezdett kutakodni a MÁV, hogy milyen járművek válthatják le a BZ-ket.