Idén is élénk érdeklődés övezte a szakmai konferenciákat, ahol olyan kérdések kerültek terítékre, mint, hogy lehet-e jövője a mezőgazdasági termelésnek a Kárpát-medencében, van-e, lesz-e elég víz ehhez, hogyan befolyásolja a vízhiány a szántóföldi növény- és zöldségtermesztést, avagy elmondható-e, hogy válságban van a magyar állattenyésztés – olvasható a szakkiállítást szervező cég közleményében.
28 ezer 156 fizető látogató volt kíváncsi a 330 kiállító portékájára a 31. debreceni Farmer Expón, augusztus 17. és 20. között – vonta meg a négynapos nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás elsődleges mérlegét Vaszkó László vásárigazgató.
A jó témaválasztásnak köszönhetően a növénytermesztési kerekasztalon az előzetesen regisztrált 200 résztvevő helyett 500 gazda vett részt, az állattenyésztési tanácskozáson pedig 150 tenyésztő volt jelen. A klímakutató szerint nyár elején már 250-350 milliméter csapadék hiányzott a talajból, napjainkra ez 400-450 milliméterre nőtt. Vagyis mára szinte az egész évi csapadék elveszett. Döbbenetes adat, hogy a magyar gazdálkodóknak csupán 5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, miközben 48 százalékuk „hagyományok alapján dolgozik”. Pedig a felsőfokú végzettségű cégvezetők bizonyítottan négyszer akkora nyereséget termelnek, mint az „apám mintájára dolgozó”, egyébként a napi robotban megszakadó cégvezetők – hangzott el az állattenyésztési kerekasztalon.
Ugyancsak sokan kapták fel a fejüket arra a kijelentésre, hogy a búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült, és a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság. Elhangzott, hogy az aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, a hazai termőföld 20 százalékát. A tudományos eredmények beépítése nélkül ma már elképzelhetetlen modern állattenyésztés. Erre volt remek példa a „Vemhes és anyakocák takarmány-technológiájának innovatív fejlesztése” címmel rendezett sertés kerekasztal, ahol elhangzott: a hátszalonnára alapozott speciális takarmányozás-technológia évente és kocánként átlag 2,2 malacszám-növekményt eredményezett.
Az évszázados aszály (amely egyébként a Farmer Expó egyik központi témája volt) se szegte kedvét az előadóknak és a hallgatóságnak, hiszen bár a szabadtéri programokat tűző napon, csaknem 40 fokos hőségben kellett megtartani, szombaton megdőlt a látogatói rekord. A 17 ezer négyzetméteres vásárterület legnagyobb részét ezúttal is a mezőgazdasági gépek foglalták el, a megújult állatbemutató téren kialakított ólakban pedig a sertés kivételével valamennyi gazdasági állatfaj – nyúl, juh, kecske, ló, baromfi, szarvasmarha – legszebb egyedeit mutatták be.
Az állatfajok közül idén a juhot övezte kiemelt figyelem. A 150 bemutatott ló között most első alkalommal negyven hús- és hidegvérű lovat is láthattak az expón, amelyre az összes állami ménes elküldte az négyes- és ötösfogatát is. Nyolc négyes, illetve ötösfogat parádézott a kiállításon, amire csak világbajnokságokon volt példa eddig. A látványos lovasparádénak köszönhetően (elég csak a népies fogatok ügyességi versenyét, vagy a fogatparádét említeni) még a zárónap vége felé is megtöltötte a lelátót a hálás közönség. Az öntözés fontossága kapcsán a kertészek nem kisebb sorskérdést tűztek a zászlajukra, mint „lenni vagy nem lenni”… fejlődési lehetőségek és korlátok az öntözés tükrében.
