A népesség gyarapodásának következtében jelentősen nő az élelmiszerek iránti kereslet, kérdés, hogy a Föld élelmiszer-termelő képessége lépést tud-e tartani a demográfiai trendekkel, úgy, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen.A hazai agráriumnak pedig meg kell találnia a kitörési pontokat változó világunkban. Mindez csak az innováció eszközeinek segítségével kifejlesztett speciális, magas hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal lehetséges. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai is azt mutatják, hogya világszerte észrevehető tendencia szerint folyamatosan egyre hatékonyabb gazdálkodási módszerek nyernek teret, amelyekkel minél kisebb földterületen egyre több és jobb minőségű élelmiszert tudnak megtermelni. A hatékonyság, az egyes termékpályák jövedelmének és profitjának növekedése sok tényezőtől függ, de az biztosan állítható, hogy egyik meghatározó eszköze a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, adatok gyűjtése, adatbázisok építése, döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése.
Mindezeket felismerve a NAK és a Design Terminal 2019 februárjában pályázatot hirdetett, amelyre 50 csapat jelentkezett és ebből 13 vett részt a 2019. március 22-23-i a 24 órás ötletversenyen.A kezdeményezés fő célja, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az agrárszektorban, lehetővé téve az ágazat fejlődését.A verseny az agráriumban rejlő innovációs lehetőségekre felhívta a fiatalok figyelmét, éskarrierlehetőségként állította eléjük a legújabb technológiákat használó agrárszektort.
Az agrárinnovációs ötletverseny nem előzmények nélküli, hiszen látható, hogyaz egyetemisták újító javaslatai ösztönzően hathatnak az agrárgazdaság technológiai fejlődésére is. Az agráripar az egyik leggyorsabb ütemben digitalizálódó terület, ahol az elmúlt években megjelentekaz első sikeresstartupok. Ezek olyan új, induló magyar vállalkozások, amelyek várhatóan gyors növekedésűek, termékük, szolgáltatásuk technológiai alapú, és nemzetközi piacot céloznak meg.E cégek például a gépek programozott tanulását, azaz a mesterséges intelligenciát a gazdaságok hétköznapi problémáinak megoldására alkalmazzák. Az okostelefonjával készített fotó alapján számítja ki a szarvasmarha tömegét a magyar mérnökök fejlesztése, az Agroninja applikációja. A Serket-Tech gépi látással monitorozza a haszonállatok viselkedését és jelez, ha betegségek vagy sérülés tüneteit érzékeli, a betegségek korai felismerésével így a gyógyszerhasználat csökkentését eredményezve. Mindkét sikeres startup fejlesztői magyarok. A hasonló innovációkat ösztönző környezet adhat lendületet annak, hogy a hazai agrárszektor ne egy, hanem rögtön három korszakkal lépjen előre. Ennek feltétele azonban az, hogy kiépüljenek az agráripari innovációkat több technológiai szakterületről összekapcsoló, a tehetséges fiatalokat a szakterületre vonzó és az induló üzleti kezdeményezéseket az agrárvállalkozásokkal összekapcsoló folyamatok. Ebben a NAK vezető szerepet kíván betölteni, hiszen a verseny megszervezésén túl vállalja az arra érdemes csapatok további mentorálását, illetve szakmai támogatását.
Az ötletversenyre jelentkező 2-4 fős csapatoknak 24 óra állt rendelkezésükre, hogy kidolgozzák és bemutassák ötletüket a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére. Az esemény résztvevőit a Design Terminal és a NAK szakemberei segítették mentorként; a zsűriben a két szervezet vezetője mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, valamint a Hungrana Kft. képviselői foglaltak helyet. A verseny végén tartott prezentációk alapján a zsűri a verseny győztesének a BeeNet csapatát választotta, amely interaktív hálózat javaslatát dolgozta ki, méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra.
Olyan megoldásokat utasítottak maguk mögé, mint az alma fejlődési szakaszait nyomon követő applikáció, mezőgazdasági bérmunka-közvetítést megkönnyítő rendszer, okos országos méhészeti hálózat, okoskaptár, innovatív öntözési technika, intelligens fagyvédelmi rendszer vagy a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő megoldás.
