Farkas Sándor parlamenti államtitkár, agrárminiszter-helyettes a tanácskozást köszöntő beszédében elmondta, hogy az összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. „A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok” – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, amelynek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium teljes területét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. Farkas Sándor szerint az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelenlévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrárszakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőtt szakképzés támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a fórumon elmondta, nagy lépést tett a határon túli magyar gazdák érdekében a magyar szaktárca azzal, hogy elindította a kárpát-medencei falugazdász-programot. „Meggyőződésem, hogy a kamaránál koncentrálódott tapasztalat, tudás, információbázis megosztásával hatékonyan tudjuk majd segíteni a határon túli gazdatársadalmat, így mi is hozzájárulunk a kormány külhoni gazdaságfejlesztési programjainak megvalósításához” – jegyezte meg.
NAK