Az élelmiszeripar stratégiai ágazat

A szaktárca vezetője az FMCG TOP 2019 – a megújult Élelmiszer magazin, a Store Insider kétnapos konferenciáján elmondta: az eddig megítélt támogatások összege már tavaly év végére átlépte a 300 milliárd forintos határt, ám még mindig vannak nyitott lehetőségek az ágazat számára dedikált és közvetett formában, hazai és uniós forrásból egyaránt.
A 2021-2027-es időszak szektorális fejlesztéseiről kifejtette: ezek magukban foglalják az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával, a fogyasztói tudatosság fokozását, szemléletformálást, az erőforrás-hatékonyság növelését, a környezetterhelés mérséklését, a munkaerő, a szakképzés rugalmas alkalmazkodását a változó igényekhez.
Az Agrárminisztérium legfőbb célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: fontos, hogy az élelmiszerek legyenek biztonságosak, egészségesek, kiváló minőségűek, lehetőleg hazaiak, ezért készült el 2015-ben az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia, amely a teljes ágazatot lefedő helyzetelemzés eredménye.
A fejlesztési terv egyik meghatározó eleme a sokat emlegetett ernyővédjegy létrehozása – mondta. Megjegyezte: a védjegy befolyásolja a piaci helyzetet, napjainkban 11 ezer, élelmiszereken megtalálható védjegy létezik, „ezek jelentős része már fel sem tűnik a célközönségnek, nemhogy a kívánt hatást elérné.”
Nagy István szerint ezért olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, amely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, és amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak. A mostani tervek szerint az új védjegyrendszer kétlépcsős lenne.
Kitért arra, hogy az élelmiszeripar fejlesztése forráselosztás és szabályozás tekintetében hatékony együttműködést kíván más tárcákkal is, az együttműködés nemcsak Magyarországon belül, hanem határainkon túlra is átnyúlhat.
A miniszter jelezte: az ágazati digitalizációs folyamatnak köszönhetően növelhető az energiahatékonyság, és garantálható az élelmiszerlánc-biztonsági szabályozásnak való megfelelés.
Kitért arra is: az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a lakossági szemléletformálást, hogy minden termékkör esetében a minőségi, hazai termékeket válasszák.
Elmondása szerint a Nébih „komoly erőkkel harcol” az élelmiszerhamisítás ellen, amely legnagyobb üzlet a kábítószer-kereskedelem után. A kormány elkötelezett, hogy a magyar emberek egészségnek megóvása és a tisztességes vállalkozások érdekében hathatósan fellépjen az élelmiszerbűnözéssel szemben. Látni kell, hogy az élelmiszer bizalmi termék, az élelmiszerlánc pedig sérülékeny. A biztonságosság fenntartásában egyaránt kiemelten fontos szerepe van a vállalkozásoknak, a hatóságnak, de a fogyasztóknak is – mutatott rá Nagy István.